Minden kezdet nehéz. És a vég?

Mostanában annyi minden összejött, és annyi beszélnivalóm lenne....leginkább egy barátra lenne szükségem, abból is a türelmesebb fajtára. Sajnálom, hogy mosolyszünet van:/ OKTV-re készülök, rajzolok reggel héttől este tízig. Közben éppen ennyi időm van gondolkodni. Az pedig, mint oly sokszor kiderült, káros az egészségemre, mert lehangolt leszek. Egy hippi, aki le van hangolva...na szépen vagyunk..... Karácsony. Ugye ez nem csak nekem jelent rosszat? Hát éppen olyan volt, mint amilyennek vártam. Voltunk a mamát meglátogatni. Ott is aludtunk. Na az egy ritkarossz este volt. Meleg, sötét szoba, ajtónyikorgás, mama folyton mászkált este. Nyugtalanul forgolódtam. Csak nekem beszél a végrendeletéről és mindenfélét sugdos a fülembe, hangsúlyozva azt, hogy mindezeket csak nekem mondja el és ne is adjam tovább. Pedig nekem közöm sem lenne hozzá. Összezavar. Persze elmondom anyáéknak, hiszen rájuk vonatkozik. Apa felhúzza magát, anya és a húgom nekem támadnak a kocsiban, mintha legalább

Felhőatlasz Szereplők 5/5 Hangulat 5/4(a felétől leginkább a sálamat láttam, mert túl sok volt a vérengzés, tanulság:legközelebb nem nézek 16 karikás filmet) Nevetésfaktor 5/6 ('Tudomtudom') érthetőség 5/4 (azért voltak zavaros dolgok) Történet 5/5 (Malevil után kifejezetten jól esett, hogy valakinek eszébe jutott bemutatni az 'azutánt') Megjegyzés: nevetséges részleteknek sem volt híján, pl. a Denim viszonylag gyakori megjelenése Halle Berry és a szökött rabszolga koszosra sminkelt fenekén, aminek mondjuk semmi keresnivalója nem volt egy amerikai ültetvényen.... A fogak szintén...az elevenembe vágtak. Különösen akkor, amikor az egyik a sörbe esett egy ír ököllel való frontális ütközés után. Érdekes az alkotók elképzelése a jövőről, de azért nem sorolnám a többi Star Wars-másolat közé. Akciók terén Jackie Chan, arcok jellegét illetően szintén valami ázsiai kultúrsokk volt, Rózsa nevét megszégyenítő schmutzig szexjelenettel. Ugrálás ide-oda, keret itt-ott, egy lövés

Az elmúlt héten elkezdtem írni egy bejegyzést angolul, de aztán gondoltam egyet és elmentettem piszkozatba, mert mire azt megírnám, már az aranydiplomámat mehetnék átvenni a Harvardra... szóval most így állunk. Ilyen magyarosan. Előszöris leszögezném, hogy nem kérek bronz emléktáblát azért, amit most mondani fogok. Egy egész hétig kibírtam(ezt most erősen és többszörösen idézőjelbe tenném) facebook nélkül. Nem túlzás azt állítani, hogy nem hiányzott. Ott volt nekem Merle és az ő Malevilje, többet tudtam pihenni, enni, aludni, fizikára tanulni(újabb megjegyzés: nem feleltem, úgyhogy majdnem hiába...) meg úgy egyáltalán jó volt, hogy nem lógtam ott egész nap. Mondjuk azt egyébként sem szoktam, lévén hogy a mobilom egy őskövület. Talán a Flinstone-családnak még új volt, de azért nekem megteszi. SMSt lehet vele küldeni, alkalomadtán még távirányítóként is egész jól funkcionál, habár vannak kisebb-nagyobb fogyatékosságai, úgy mint: nem lehet feltölteni, zenelejátszásra használhatatlan,

   I wanted to write something in English but don’t worry I know that I’m not perfect and my language knowledge is not enough to write novels. But anyway I’ll write because I want it. Just…read and never think about why I do what I do and don’t care about my mistakes. They’re just mine; not yours.    So after all I begin my long tearjerker…no, again no. Delete.   Beginning number two. Hi everybody I am Lili J . I am seventeen years old but I’m waiting for my eighteenth birthday so I see myself as an 18 years old almost adult. I am from Hungary , from a little country, but I wanted to live in Germany or in Italy , I don’t know because I like both of them, but at the moment I like Germany more likely. So Deutschland, Deutschland über alles and things like that…   Okey, let’s continue my CV… I attend to a grammar school but it is called ‘gymnasium’ in my country. My school is in the town but I live 15 kilometres away from the city centre in a little village called Újudvar s

Ez aztán igazán hosszú hétvége annak ellenére, hogy csak két napos, mint bármelyik másik. Pénteken végeztem a tanulással, nem mentem sehová, mert tudtam, hogy úgysem lesz időm és ezen a héten pénteken ismerkedési est lesz, azzal letudom egy időre a mozoghatnékomat a fotózással együtt. Szóval pénteken tanultam, szombaton korán keltünk, Kaposvárra autóztunk. Odafelé olyan volt a hangulatom, mint egy emósnak. Egyik szeme sír, a másik meg haj, mondaná valaki, aki nem én vagyok. Kaposvár mostanában a mamát jelenti, ő pedig egy nagy kihívást. Egész nap ott voltunk náluk, és meglepően  normális volt. Csak egyszer próbálta telebeszélni a fejemet az általa megfelelőnek tartott gondolatokkal, de aztán beszélgettünk, elmondtam neki, hogyan képzelem el a jövőmet és a továbbtanulást, rájött, hogy nem érdemes ismételgetni valami olyasmit, amit nem fogok megvalósítani. Elég gyakran jut eszébe, hogy pálfordulásra ösztökéljen, azonban teljesen hiába, én már ilyen maradok. De ez most egészen jól vé

http://www.dodosmusic.net/ -ezt feltétlenül nyomd be és kezdj bele abba a 2 számból álló playlistnek, ami jobb oldalt található:) Vidám dolgokat kell írnom, hogy az óriásplakátra kívánkozó csöppnyi barátomnak felfelé húzódjon a szája szeglete. Lássuk csak, gondolkodom. Szóval akkor most mesét mondok. Volt egyszer egy hercegnő. Nem, nem hercegnő, inkább különc manó. Szóval volt egyszer egy különc manó, aki nagyon egyedül érezte magát. Eleinte nem voltak barátai, akik voltak, azok sem igazi barátok, csak valami barátféleségek voltak. Szeretett volna egy legjobb barátnőt. Iskolát váltott és lett egy legjobb barátnője, akiről aztán kiderült, hogy nem az a tipikus legjobb barátnő-típus. Inkább hagyta az egészet, rájött, hogy marhaság olyasmit keresni, ami vagy van, vagy nincs. Aztán körülnézett, rájött, hogy mégsem, mert olyanja mindenkinek van. Akkor megint rá kellett jönnie, hogy nem nyitja ki eléggé a szemét. Hiszen ott a húga, aki kicsit lökött és magasabb ugyan nála, de azért az e

A mai bejegyzésem már nagyon régóta várat magára, most viszont, hogy nekiálltam megírni....rájöttem, hogy fázok. Úgyhogy megyek, és felveszek egy pulcsit, mert nem akarom zsepin keresztül nézni a billentyűzetet. Na, ez is megvolt. Most, hogy már melegben ülök, bátran nekifeküdhetek a szavak tengerének. Az elmúlt hetek nem voltak sem nehezek, sem unalmasak, az egyetlen problémám múlt héten akadt. Elkezdett fájni a lábfejem. Először csak egy pirinyót, nem is vettem észre. Aztán jobban és végül annyira, hogy abba sem hagyta, alig tudtam rálépni a jobb lábamra. Ilyenkor az ember arra gondol, hogy biztos csak egy kis Fastumra vagy Voltarenre éhezik az a buta láb, de hiába adtam neki, az csak fügét mutatott, zabálta a krémet ás fájt tovább.... megkérdeztem a tesitanáromat, aki természetgyógyászattal is foglalkozik, és ő mondott nekem egy csomó okos dolgot. Még sírtam is. Pedig amúgy nem szeretek emberek előtt sírni. Azt mondta, ez nem fizikai eredetű. Ez mind amiatt van, hogy nem

Ez most nem biztos, hogy a legjobb zene, amit ide tehetnék, latin mondatom nincs, ami ide illene, hát csak írom és írom és írom..... A hangulatom enyhén melankolikus, de semmiképen sem depressziós. Már csak 3 nap, és kezdődik az, ami megváltoztat mindent. Leginkább a szabadidőm mennyiségét és az alaphangulatot. Ja, és nem internetezhetek majd. De ez a jövő zenéje, még ha a közeli jövőé is.... Elhatároztam, hogy változtatásokat eszközölök egy rakás dolgon -kívül-belül teljes generál- és ennek elérése érdekében nagyon oda kell majd figyelnem, mit teszek, mit mondok és még arra is, hogy mit gondolok. Mert ha valamit csinálok, akkor azt rendesen csinálom. Nem elégszem meg holmi félmunkával. Ez abszolút és kiütéses győzelem lesz a személyemmel szemben. Tanulni fogok. Nem mondom, milyen mennyiségben, de mindenesetre megadom magamnak a lehetőséget, hogy javítsak. Idén nem lesz sok tantárgyam, mert leérettségizem németből-ez már heti 5 lyukasóra-, kiment a kémia és a földrajz-ez újabb mínus

Épp időben kezdek az idei utolsó 'free' bejegyzésem megírásába, mondjuk éppen tíz perccel az internetidőm lejárta után, szóval ez most az illegál... Jacko baby már csak azért került ide, hogy aláfesse nyomorúságos utolsó perceimet, mielőtt rám sütik a 11A bélyegét. Mondanám, hogy megédesíti utolsó perceimet, de igazából 1: ezek nem az utolsó perceim, mert még egy teljes hét és még egy kicsi visszavan, 2: annyira nem vagyok Jacko-fan, hogy édes ízt érezzek a számban muzsikáját hallgatva. De azért mára jó lesz. Régen írtam, pedig időm az lett volna, csak amikor netem volt, a The Warrior's heart című filmet néztem angolul, vagy új zenét kerestem, amíg megtehetem ugye, aztán olvastam, mert az Arany Ember hosszabb, mint gondoltam, még szerencse, hogy van hozzá ebookreaderem;) Beüzemeltem a skype-ot a gépen, eddig is volt, csak elfelejtettem a jelszót, mert soha nem használtam semmire. Most jut eszembe, hogy a mostanit fel kell írnom, nehogy az is elvesszen, mint szürke szamár a

A videót nem nagyon érdemes nézni, csak hallgasd..... nekem tetszik, és ezt hallgattam, miközben írtam:) Ettől mindig vidám leszek, ahányszor hallom. Mert a nyár dala. Legalábbis az ideié, legalábbis nekem. Mert minden nyárnak van dala. A tavalyi azt hiszem K'naan Wavin' flag-je volt. Vagy talán valami Shakira-szám. Vagy Miike Snow. Vagy Jamie Woon. Vagy az egyszerű csend. De az MGMT-től úgyis csak ezt és a Time to pretend-et szeretem. Ó, tényleg, lement a Kids', beteszem azt. Na de az Electric feel....hát az egy őskori seggrázós.... Szóval most 'good mood' van, at the moment, tegnap volt angol examem, egy hónap múlva jön az eredmény. Szóval most szorítok. Szóval...nem. Nem szóval, hanem betűvel, és be is fejeztem ezt a 'szóvalozást', mert a szóismétlés feneketlen kútjába találok esni. A nyaram elképesztő. Amikor június elején befejeztük az iskolát, halvány fogalmam sem volt róla, hogy ez lesz. Azt hittem, ez is egy átlag 'holiday a la Stamlers'

Ez most egy aktív leszokóidőszak nálam. Aktívan nem gondolok valamire, aktívan nem gondolok valakire és megpróbálom mindezt a rengeteg energiát, amivel aktívan NEM csinálok valamit, valami egészen másba fektetni. Szeretnék valami őrült dolgot tenni. Amivel aztán egy varázsütésre üres lesz a fejem és friss és kész valami újra. Na. Akkor most  folytatom az aktív fejbőlkiverést. Energialevezetésként ma megint rajzoltam. Egy jót és egy rosszat, ahogy az lenni szokott. Mint ahogy az is megszokott, hogy ennyi kihagyás után általában egészen jól megy a rajz. Még csak nem is remegett a kezem. Ha, ma kaptam jó új zenét, fene gondolta volna, hogy tetszeni fog, de ez jó:D Hétfőn kirándulni mentünk, bár én ezt inkább katasztrófaturizmusnak hívnám, mert bejártuk Devecsert, meg ott mindenfélét, meg a vörösiszaptározót és elég megdöbbentő méretű a hely. Megnéztük Google Earthön, és a nagy az nem is kifejezés. Voltunk még hegyen, völgyön, dombon, "átvágtunk a mezőn", szedtünk követ a f

Ma olyan boldog bejegyzést írtam volna, még rímeket is akartam költeni és beszélni a legutóbb olvasott könyvről, amit egy órája fejeztem be, meg a marha asztmámról, amit nem tudok kinőni, meg a mozifilmről, amit pénteken láttam, jól meg is kritizáltam, és úgy alapjában véve is akartam írni arról, ahogy most látom a dolgokat. Olyan pozitívan. Igen, azt mondom írtam volna, vagyishogy nem írok, mert anyáék elrontották a hangulatot. Ismerős momentum, bár egy ideje már béke honolt a fedélzeten. Utálom, amikor én mindig eznek, meg amikor te sohá znak, aztán engednek az ellenállhatatlan késztetésnek, és előveszik az én megmondtam, de... , meg az a gyerek kifejezéseket és szókapcsolatokat, boldoggá tesz, ahányszor hallom. Nem értem, miért mindig anya sír. Apa nem sír. Ez felborítja az egyensúlyt. Azért sem engedem, hogy ez befolyásoljon, megírok pár sort a boldogabb fejezetből. Pénteken megnéztük a Streedance2-t, imádtam a táncokat, a történet említésre nem is méltó, de én nem is azért me

Hát mostanában olyan változékony a hangulatom, mint az időjárás....tegnap még viharos, ma fagyos, reggel esős, este villámlik, aztán mostanra szép kék felhők úsztak a látómezőbe....hát nekem is vannak felhők meg villámok, meg egy adag napsütés is. Hétvégenként Balatonra vonatozunk, itt meg kell jegyeznem, hogy ha másért nem is, a vonatozás élményéért mindenképpen megéri útnak indulni. Imádom a vonatot. Alapvetően nyugis vagyok, de ülni utálok. A vonaton nem kell ülni. Á, minek azt....próbáltad például, milyen az, amikor a vonat teljes sebességgel(hú, valami 20 km/óra...)robog, és te menetiránnyal szemben futsz? Isteni...én mondom, isteni.... Meg a mikor kinyújtod a nyelved az ablakon, és leszárítja a menetszél...meg amikor üvöltesz a szélben, és amikor üres a vagon, meg amikor az idős nénik rosszallóan ciccegnek és csúnyán néznek némi fejingatással kísérve...elképesztő élmény. Görkorival mentem a vasútállomásig végig a Csengerin, na az sem semmi. Görkorival szálltam fel a vonatra é

Toploader. Rosszkedv. Nem leszek valami ékesszóló. Lehet, hogy nem is kéne írnom semmit. Ma van a névnapom. Boldog névnapot, én. Erről ennyit. Huhh, most tényleg nem kéne írnom. Nem a névnapommal van a gond. Hanem talán velem. Toploader. Még mindig nem lett jobb. Lapozzunk. Pocsék kedvem van. Josh Garrels. Nyár van. És még mindig darkolok. Hú, de futnék egyet. Ja, nem fogok. Mert nem is tudom. És most még rosszabb kedvem lett. Nyavajás francos....mindegy. Befejeztem. Majd jövök, ha jobb kedvem lesz. Nem. Majd akkor jövök, ha kapok internetet. Akkor viszlát július 19-én. A születésnapomon. Akkor majd kapok netet. Arctic Monkeys. Ettől sem lett jobb. Megyek, és megeszem a tiramisut, amit anyától kaptam. Endorfin forever. És nem ütöm a fejem a falba, bár tudom, hogy ott a hiba forrása. A nyavajába.....................

Megint csak kérlek, nyomd be a  http://toploaderofficial.com/  oldalt, mielőtt elkezdenéd olvasni. Csak így kerülhetsz be a fejembe. Kezdd az Only Human című számmal! Cito pede labitur aetes-a zaz gyors lábon rohan az idő.... Ma nem akartam semmi keserűt vagy rossz hangulatút írni, hiszen egészen elképesztő, hogy vidám vagyok és optimista, már ami az elkövetkezendő két forró hónapot illeti. Hétvégén Plattensee, holnap Gleisdorfba megyek zsebszótárnak apa számára, aki nem érzi biztosnak a német nyelvtudását, ezért igénybe veszi a külön bejáratú és frissen érettségizett és nyelvvizsgázott házirabszolga segítségét:) Azaz az enyémet:) Kissé ugyan bizonytalannak érzem magam a nyeregben német nyelvterületen, de majdcsak elboldogulok valahogy... egy kis emelt szintű Hörverstehen Gernot-módra. Egy hónapos angol nyelvkurzusra járok, talán leteszem augusztusban a nyelvvizsgát, talán nem. Talán csak tanulok egy keveset.... És most leírom azt, amit időtlen idők óta nem volt időm leírni

Mielőtt elkezded, nyomd be a  http://toploaderofficial.com/ -on a a zenét, vagy hallgasd ezt:) Animus meminisse horret, vagyis lelk em visszariad az emlékezéstől. Mára kivételesen egy jó idézetet találtam, ami még passzol is a gondolatmenetembe. Reggelente egy hónapon keresztül bebuszozok a városba és délben visszazötyögök kies kis falunkba. Egyebet is mondanék, ám lelkem visszariad az emlékezéstől. Vagy mégsem...? Reggel van. Szaladok. Kopog a sarkam és csattog a talpam, lában alatt nyikorog a kő, és a busz megáll, felvesz. A buszsofőr rám mosolyog-azazhogy rám mosolyogna, de ő nem az a kedves ember, aki iskolaidőben furikáz. Orromat megüti a szag. Nem ülök le, bár hely nincs is, csak elmerülök a reggel illatorgiáiban. Igazán isteni. Kitűnő évjárat. '72-es mucsaröcsögei gumicsélós-mosatlan medvés , a kedvencem. Frenetikus összeállítás egy kis autentikus szalmás-baromfiudvaros beütéssel és szenteltvízzel ízesítve. Fékezésnél a légköri frontokkal szöges ellentétben a há

The Resistance I was born into a system constructed for failure It’s a sinking ship manned by drunken sailors An escape artist behind the bars of a jailor An asthmatic attack when we forgot the inhaler If the shoe doesn’t fit what good is a tailor In the midst of a crisis please cancel the gala Without a symphony there’s no need for a prelude To foreshadow what’s to come. See the secret committees, commence with their meetings To make red tape in response to simple questions Questions threaten the perception of the beneficial systems A pyramid scheme with it’s cogs and it’s pistons Mechanization of men, making more and more Live in a miserable exhistance How can so few, claim so many victims And this begs the question My rest is a weapon against the oppression Of mans obsession to control things Look at the long line of make believe kings The lord of the flies want’s you to kiss his ring Follow new rules with invisible strings And become a puppet in the diabolical scheme How do good

Nemek Magyar érettségi napjára terveztem kitenni, az pedig ma van....Nyálas lett, szóval ha hím nemű vagy egészen véletlenül, akkor ne görgess tovább, a nőknek meg jó olvasást:) Minden egy  márciusi  napon kezdődött. A fákat  nemrég még  vastag hó- és jégréteg borította, az ágak nyikorogva nyögtek az enyhet adó tavaszi napsütés után, ám szokás szerint  úgy tűnt, hogy  csak a csalóka szél és a puhán szálldogáló pehelycsomók hallották meg kérésüket.  De aztán ennek is vége lett.   2012-ben   jártunk , alig néhány nappal a  tavasz   első napja után. Minden csendes volt,  langyos,  átlagos, csak mintha az égnek lett volna egy kissé beteges szí ne, ám e fölött az apró eltérés  f ölött   kivétel nélkül mindenki szemet hunyt.  Az ég már csak ilyen....   -   gondoltuk valamennyien.   Az  tanítás   a szokott  végtelen  hosszúságú, az  órák a szokott negyvenöt percesek, a szünetekben udvarra sereglő  tömeg  is épp olyan hatalmas volt, mint azelőtt mindig. Mindenkinek megvolt a