Ugrás a fő tartalomra

Szokások és leszokások

Ez most egy aktív leszokóidőszak nálam. Aktívan nem gondolok valamire, aktívan nem gondolok valakire és megpróbálom mindezt a rengeteg energiát, amivel aktívan NEM csinálok valamit, valami egészen másba fektetni. Szeretnék valami őrült dolgot tenni. Amivel aztán egy varázsütésre üres lesz a fejem és friss és kész valami újra. Na. Akkor most  folytatom az aktív fejbőlkiverést.
Energialevezetésként ma megint rajzoltam. Egy jót és egy rosszat, ahogy az lenni szokott. Mint ahogy az is megszokott, hogy ennyi kihagyás után általában egészen jól megy a rajz. Még csak nem is remegett a kezem.

Ha, ma kaptam jó új zenét, fene gondolta volna, hogy tetszeni fog, de ez jó:D
Hétfőn kirándulni mentünk, bár én ezt inkább katasztrófaturizmusnak hívnám, mert bejártuk Devecsert, meg ott mindenfélét, meg a vörösiszaptározót és elég megdöbbentő méretű a hely. Megnéztük Google Earthön, és a nagy az nem is kifejezés.
Voltunk még hegyen, völgyön, dombon, "átvágtunk a mezőn", szedtünk követ a fűben és ástunk egy bányában az isten háta mögött, és bár úgy tűnt, az eseményt a meteorológusok szövetsége nem támogatja, a jó öreg nap megszánt minket.
Ebédre lenyomtam egy fél csirkét, azt értsd úgy, hogy tényleg egy bazinagy csirke volt amit előttem vágtak ketté és csöpögött a zsírtól. Gumi- és fogkrémíze volt. Tesco gazdaságos, nesze neked.
Fotóztunk a fűben, ettünk napon olvasztott csokit, hogy pótoljuk az ebédet, meg jónapotot köszöntünk egy csapat franciának, akikkel egy kráterben találkoztunk Kukutyinban, ami Istenhátamögött megyében található. Amúgy valahol Ajka környékén:)
Afrikai dobokat hallgattam és Gershwint, aztán Radial Facet, ami szintén új:) Nem unatkozom a nyáron, nem úgy, mint tavaly. Idén minden ezerszer jobb. És még egyetlen kötelezőt sem olvastam el a kilencből(!).
Na most elmegyek és elteszem magam holnapra.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Veni vidi vici-mára csak ennyi telt:)

Remélem mindenki tudja, mit jelent a cím. Aki nem, az üsse be a gugliba! Erre nem akarok több szót vesztegetni. Emberek, gyerünk, már 797 látogatónál tartok, ami igen szép eredmény, pláne egy ilyen egyébként teljesen lényegtelen marhaságokat írogató tizenévestől, mint én. A szerénységem gátol csak meg benne, hogy megkérdezzem, miért. Úgyhogy nem is kérdezem. Mindegy. Te dolgod , mondaná az én bölcs és szintén tizenéves húgom. Azon gondolkodtam, mit is csináljak délután, mert nincs infofakt....gyakorlatilag semmit sem csinálok. teszek ide egy videót, hátha te is unatkozol:)

rég volt.

arctic monkeys reggel és már vagy ezer éve nem írtam egy magyar mondatot. mostanában nincsen semmise. nyaralókat nézünk, én vagyok a saját külön bejáratú ingatlanügynökünk, elég vicces, hogy úgy beszélnek velem telefonban a nagymenő egómajmok, mintha saját anyám lennék. The airborne toxic event. ratatat. rászoktam az angolul olvasásra. vettünk egy csomó angol nyelvű könyvet és ráálítottam apát a bolhapiacon a penguinreaders keresésére. most az 'about a boy't olvasom, nem egy remekmű, de elég sok ismeretlen szó van benne és könnyű olvasmány, úgyhogy nem fogok vele úgy járni, mint a Jack Keruac könyvvel, az 'on the road'dal, mert azt bizony abbahagytam. annyira unalmas volt, hogy nem történik benne semmi, pedig már túlvagyok az ezredik oldalon. csak utaznak és utaznak, mer utána kikapcsolódásként autóba szállnak éééééés nagy meglepi következik; utaznak még egy kicsit! egy másik jó könyvetz is szereztem; a 'thirty second philosophyt, amit magyarul soha a büdös éle...