that I forgot about my blog. Nem, nem felejtettem el, csak vannak fontosabb dolgok is a földön, mint ez. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy írtam egy bejegyzést két hete, de nem tettem ki, mert hirtelen haragból soha nem szabad. Rettentően összevesztem apával, de sikerült elsimítani a problémákat, úgyhogy most megint egy csónakban evezünk, kivéve, ha a kijárási szándékomról van szó. Nincs oda tőle, hogy mást is szeretnék csinálni, mint a festés és rajzolás. Ha jobban belegondolok, igaza van, mert rémisztően közel a felvételi, de az ember mindig találhat ürügyet, hogy egy jó lehetőségről lemondjon csak azért, mert 'dolga van'. Hát nem, nem lustálkodunk, annak vége, mert nem láttam értelmét és....hagyjuk. Oké. Az a lényeg, hogy(ha már közhelyekkel dobálózok) mindig arra van időm, amire akarom, hogy legyen. Ennyi, ha valakit érdekel, mi van velem, az úgyis talál rá időt, hogy felkeressen.