Ugrás a fő tartalomra

Lake Balaton- szánsájn, vonaton...

Hát mostanában olyan változékony a hangulatom, mint az időjárás....tegnap még viharos, ma fagyos, reggel esős, este villámlik, aztán mostanra szép kék felhők úsztak a látómezőbe....hát nekem is vannak felhők meg villámok, meg egy adag napsütés is.
Hétvégenként Balatonra vonatozunk, itt meg kell jegyeznem, hogy ha másért nem is, a vonatozás élményéért mindenképpen megéri útnak indulni. Imádom a vonatot. Alapvetően nyugis vagyok, de ülni utálok. A vonaton nem kell ülni. Á, minek azt....próbáltad például, milyen az, amikor a vonat teljes sebességgel(hú, valami 20 km/óra...)robog, és te menetiránnyal szemben futsz? Isteni...én mondom, isteni.... Meg a mikor kinyújtod a nyelved az ablakon, és leszárítja a menetszél...meg amikor üvöltesz a szélben, és amikor üres a vagon, meg amikor az idős nénik rosszallóan ciccegnek és csúnyán néznek némi fejingatással kísérve...elképesztő élmény.
Görkorival mentem a vasútállomásig végig a Csengerin, na az sem semmi.
Görkorival szálltam fel a vonatra és abban szálltam le róla-ez sem semmi.
Nem estem el-ez meg valami. Valami egészen meglepő...
Kedves aprócska barátunkkal mentünk, lehet, hogy mostanra biztos benne, hogy a Kindergarten Expresszre váltott jegyet... De hát egyszerűen imádunk vonatozni, ez van. És most végre kiszabadulhattunk a nyelvsuliból, és imádom a szabadságot is. Enélkül a két nap nélkül, amit Balatonon töltünk, brainsocks lennék. Agyi zokni.
És a hétvége...igen. Az remek volt. Kattints a remekre jobb gombbal, és kiadja a szinonimáit. Na az mind igaz a hétvégére:) Szerencsések voltunk az időjárást illetően is, mert még szombat este hazajöttünk, így nekünk egy csepp eső sem jutott, csak a gyönyörű vihar és egy rozzant Trabant, lsd. lent:)
Pénteken kipróbáltuk, meddig tart a testvéri szeretet, és működött. Ha csapatmunkáról van szó vagy közös titokról, vagy nem létező Monopolyról, akkor minden klappol.
Szombaton nem volt fürdőruhaalsóm, eláztattak, vízbe dobtak, fejbe dobtak, feldagadt a szám, kontaktlencsém nyöszörgött az Air Optix után, a hasizmom a nevetéstől kétszeresére nőtt, a vállam pedig a még mindig ősellenségnek számító labdák áldozata lett, bár volt, aki a vállamnál rosszabbul járt. Mondtam, hogy utálom a labdákat. Nem lehet bízni bennük. De nem kell sajnálni, ez volt eddig a legjobb Balatonos hétvégém:)
Jól feltöltődtem energiával, a videót nem kell komolyan venni, csak ez jutott eszembe. Egyébként még mindig utálom a Punnany Massifot.
Örültem:)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Működési terv

Az életem király. Van ösztöndíjam, egy zöld albérletem, amit én fizetek, és ahonnan reggelente az egész Kőszegi-hegység látszik, és a naplemente is, van egy galambszaros erkélye, de az attól még egy erkély, és egy időre az enyém, és a lakásom tiszta, legfeljebb a kukát kellene kivinnem, mert túl kicsit vásároltam, és mindig előbb telik be, mint hogy kiélvezhetném az üres kuka látványát, viszont ugye illik a búzafű-zöld falamhoz. Az ágyam puha és a takaróhuzatom olyan csíkos, amilyenje a svédeknek és a Szombathelyhez hasonlóan hideg helyen élő embereknek illik hogy legyen, tehát vékony kék és fehér. A konyhaszekrényemben egy bontatlan és egy bontott Amaretti, és jut hely más édességeknek is, sőt valószínűleg pénzem is lesz, hogy pótoljam, ha elfogyott. Van egy laptopom teleragasztva olyan matricákkal, amik csak a műanyagot fedik, az érdeklődési köreimet nem, viszont megbékéltem vele, hogy nem itt fejezzem ki önmagam. A nyáron azt hittem, hogy tönkre fog menni, de nem, én annyira szere...

Veni vidi vici-mára csak ennyi telt:)

Remélem mindenki tudja, mit jelent a cím. Aki nem, az üsse be a gugliba! Erre nem akarok több szót vesztegetni. Emberek, gyerünk, már 797 látogatónál tartok, ami igen szép eredmény, pláne egy ilyen egyébként teljesen lényegtelen marhaságokat írogató tizenévestől, mint én. A szerénységem gátol csak meg benne, hogy megkérdezzem, miért. Úgyhogy nem is kérdezem. Mindegy. Te dolgod , mondaná az én bölcs és szintén tizenéves húgom. Azon gondolkodtam, mit is csináljak délután, mert nincs infofakt....gyakorlatilag semmit sem csinálok. teszek ide egy videót, hátha te is unatkozol:)