Ugrás a fő tartalomra

when finally....

....vége a kényszermunkával és a térdem szétfarigcsálásával egybekötött őszi családi 'kocsizzunk ki és pihenjünk'nek. és mert vége, itt vagyok. én vagyok. a térdkalácsom ugyan már inkább kalács, mint térd, de azért még élek. radírozzanak le a térképről, ha még egyszer töltő nélkül indulnék útnak! ráadásul a semmi után kettővel térerő sincs. viszont a The American Science című magazin '99es számait átrágtam, mint a nyúl a répát. jut is eszembe. edericsen nincs répa! hihetetlen. döbbenetes. viszont az év első gesztenyesütése meglepően kukacmentesre sikerült. csupán három aszalt hernyócskához volt szerencsém negyed kiló gesztenyében. le a kalappal.
amiért itt ücsörgök a csodás és pihentető alvás helyett, az az, hogy holnap ismét partra vetett halnak állok, mert rajzolnom, fogsort cseréltetnem és angolra mennem sem ártana. úgyhogy azon frissiben, hogy hazaértem, le is firkantgatom minden gondolatomat, mielőtt jó szokásomhoz híven elfelejteném mind.
kifejezetten jót tett az a három nap internet és elektronika nélkül. csapok a számra rögtön, mert egész nap rádióztunk. mindent tudok a székelyek nagy meneteléséről. háromszor is, ha lehetséges ez!
beleástam magam a színtan izgalmas világába, ami felettébb hasznos, már ha azt nézzük, hogy az idei rajz OKTV témája a színek. volt itt minden. goethe, newton, nemcsics, itten.... de azért még van mit okosodnom. csak mondom. zárójelben.
a Folly Arborétumban bevásároltunk izgalmas facsemetéket és bokorciket, amikből, hacsak apa le nem fűnyírózza(ennek van alapja, nem csak fikció), remekbe szabott kert lesz ösvényesül bőröstül. mivel van úgy...2700 négyzetméternyi beültetendő földünk, a fáknak bőven van helyük. ezzel magamat bíztatom, mivel ilyesmiket is vettünk: vadcitrom, atlaszciprus(hatalmas!!!), könnyező ciprus, meg még néhány nevenincs gigászi(egyelőre tíz centis) fácska. szőlőtelepítésen is túl vagyunk immár, kíváncsi vagyok, vajh hogy reagálnak a szüleim biokertészetről alkotott képére. permetezni? ugyan, minek.....
ezenkívül a nordic walking botoknak hála feljutottam néhány magas és kevésbé magas hegyre(kies kis hazámban minden pocoktúrást hegynek hívunk) és szemügyre vettem a strandot, ami meglehetősen lehangoló látványt nyújtott az évnek ebben a csalóka szakaszában. hamarosan itt a mindenszentek, így a borús őszi időről azonnal sírokra asszociálok. rossz berögződés. a piros pöttyös labdával feljavított edericsi strandon végre kibékültem húggal. rekordhosszúságú két napon keresztül megálltam, hogy hozzászóljak, mivel rettenetesen ormótlan és nagyon bántó megjegyzésével vérig sértett. nem részletezem, mit mondott, de....hagyjuk. peace, love, búcsúzom: egy friss és kipihent(*sípsípsíp. hazudik!!) Lili

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Absque pugna non est victoria

Küzdelem nélkül nincs győzelem. Aki beszélt velem az elmúlt egy hónapban, az többnyire értesült már arról, mivel küzdök jelenleg oly hevesen. Sőt most, hogy belegondolok, tulajdonképpen egyik sebesen képernyőre vetett firkálmányom aljára is bezsúfoltam röpke egy mondatban. A némettel hadakozom, mert ha győzök-és pedig én nem szoktam veszíteni, kivéve a már felsorolt esetekben- akkor a jövő évem viszonylag nyugis lesz. Megpróbálkozom megcsinálni mindent, amihez a Deutschnak csak köze van, na de persze csak közép szintű agyamhoz mérten középszinten. A nyelvvizsgából még vissza van az írásbeli, a szóbelim az megvan, tegnap tudtam meg...Nem, nem tettem ki határtalan örömömben facebookra. Igazából határtalan örömöm sem volt, mert apa mondta el egy kiadós szidás levezetése képpen, idézem: "ja, és egyébként megvan a nyelvvizsgád..." Na mindegy... Ami a további szabadidőmet illeti, igazán nem kell miattam aggódni, hogy esetleg megesz az unalom, mert még meg kéne írnom az édes-kese...

fogd meg ezt, amíg visszajövök

az erekció hatása a koncentrációra coming of age-stencil: aréna-előadó, a nézők hallgatók. CIRKUSZ calciduran F: tizenhét éve és négy hónapja voltam utoljára felhőtlenül boldog. prof: mit csinált tizenhét éve? calciduran F: öt éves voltam prof: öt évesen valóban felhőtlenek vagyunk calciduran F: vegye le a blúzát prof: mi az első emléke? calciduran F: elég jók a mellei. meg sem látszik prof: tehát a szoptatásra emlékszik? calciduran F: és ez tetszik? nem, anyám mellei laposak és nálunk klotyópapírral voltak betömve a kulcslyukak. prof: szereti az anyját? calciduran F: szeretem az anyámat? gondolom igen. maga szereti az anyját? prof: mindenki szereti az anyját calciduran F: miért? prof: endorfin calciduran F: a férfiakat szereti? prof: kérem, a hátsó sorból valaki lekapcsolná a reflektort? calciduran F: tehát a nőket szereti. nem baj, voltam már leszbikussal. prof: a férfiakat szeretem calciduran F: üssön meg prof: hol calciduran F: akár...