Nagyon örülök, hogy a tegnap emlegetett húgom és édesapám felfedezték a blogomat. Teljesen. Tisztára boldog vagyok. Ami azt jelenti, hogy napok múlva várható, hogy elköltözök egy új címre. Szóval figyeljétek a facebookot, majd talán belinkelem. Vagy nem.
Mai italajánlatom(ha már így belelendültem...) a pécsi bodzás Radler, csak 1,4-es az alkoholfoka, szóval nem vészes, és nekem nagyon ízlett. Na jó, ezt lehet, hogy a végére kellett volna írnom, ha nem akarjátok elfelejteni.
Továbbra is tikkasztó a hőség, így most egy kis szünetet tartunk, és a neten ütöm el az időt. A mi kis parasztházunk elméletileg nagyon jó hőszigetelő falakkal rendelkezik, de ekkora meleg még a hűvös szobákba is be tud jutni, úgyhogy most nagyon sajnálom, hogy nincs pincénk vagy alagsorunk. Azazhogy van pincénk, na de ki szeret megosztozni rajta a cicuskákkal, és azzal a kellemes illatanyaggal, amit mások egyszerűen macskapisinek hívnak? Én nem. Örömmel jelentem be, hogy a szobánk sarkában véget ért a hangyaoffenzíva, és átvette a helyét a "pókok-kontra emberek" ütközet. Anyukám hősiesen harcol, én már sajnos elestem, mint mint hős és mártír, mert feláldoztam a papucsom a pókok elpusztítására. Kívánjatok hát neki sok szerencsét!
Kilakkoztam a körmeimet. Mondhatom, nagy észre vall, mert aztán kimentem, és jól leszaggatták a csempék, amiket délelőtt rakosgattam. De nem festem újra, nem tehetek róla, így hozott a gólya.
Teszek be egy számot ez elé a bejegyzés elé, azt hallgasd, ha tényleg érteni akarod, mi jár a fejemben....:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése