Látogatóim számára vonatkozott eme állításom...Érdekes, hogy ha apa csak egyszer is lájkolja a bejegyzésemet, ez a szám legalább hússzal megugrik. Na vajon miért? Csak nem azért, mert neki olyan 6-7százzal több ismerőse van, mint nekem? Deeeee, pontosan azért.
Ma nincs pia. Elfogyott. Ami van, azt nem szeretem.
A körmeim immáron sikítva könyörögnek egy kis polírozás és festés után, mert ha a tegnapi és a mai mozaikozás nem lett volna elég, megismertettem őket a tegnapi főzőleckém odaégett eredményével. Dörzsiszivacs, forró víz, súrolókefe és mosószer-több sem kell, és annyi a manikűrnek, esetemben még a pedikűrnek is.
A kezem egyébként is alaposan el lett használva a nyáron, a csípőfogótól és a csempetörő kalapácstól izomlázat, a paticsolástól némi gyulladást, az üvegfestékektől pedig extravagáns színeket kapott. Pedig nem is kérte. De én jószívű vagyok. Adok anélkül is.
Észrevettétek már, hogy eltelik úgy egy hét, hogy igazából semmi említésre méltó nem történik velem, én mégis oldalakat írok erről a nagy semmiről? Most például írok arról is, amire egyébként a kutya sem kíváncsi. Na de hát ugyan mondja már meg valaki. Mégis mit írjak, ha ez van?
Tegnap mandulás fagyit csináltunk, ami finom volt, csak kevés, és a gonosz kis mandulák odafagytak a fagyikészítő aljához. Hosszas kérlelés és fenyegetőzés után azért hajlandóak voltak megválni az alumínium borítástól, és apa hasába vándorolni, mondhatni melegebb égtájra.
Ma, bár úgy gondoltam, irigy és gonosz leszek (természetemtől egészen eltérően), mégis megosztom veletek a titkok kincsestárát, és azt a honlapot ahol az időmet váltom pixelekre. http://www.picnik.com/, a személyes kis mennyországa annak, aki szereti az ilyesmit. És én szeretem.
Ja, majd' elfelejtettem zenét keresni. Ír zene, mint mostanában mindig.(Fúúúújjj, már megint ez a szaaaar....!- hangzana a tesóm azonnali reakciója) De ő most nincs itt, úgyhogy csak nyugodtan hallgassátok meg:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése