Ugrás a fő tartalomra

Összefoglaló(zanzásítot napi marhaságok...)

Tegnap állítólag eltüntettük apa fázisceruzáját. Na de kérdem én; mégis mit tudnék kezdeni egy fázisceruzával? Merthogy rajzolásra nem alkalmas, egy fogpiszkálónak meg túl nagy. Mindegy, az lényegtelen. Most, hogy kettő-plusz-ikszszemközt vagyunk, töredelmesen bevallhatom, hogy azzal aludtam, mert elveszett az alvómacim. Amim egyébként hatodik óta nincs. Igaz ugyan, hogy piros seggű páviánom viszont van....
Ma megint baj van, de nem tudom, mi. Csak szimpla feszültség. Néma csendben ebédeltünk...! Tudom, hogy magyar ember evés közben nem beszél (mi is csak két falat között szoktunk...), de ez nálunk nem megszokott.
Eddig a házépítés rejtelmeibe lettünk bevezetve, illetve apa jórészt a gyakorlati oktatásra fekteti a hangsúlyt. Most már tudunk betonozni, tetőt fedni, létrát tartani, téglát és cserepet hordani, parancsra ugrani, és még sok hasonlót. Jó, mi?
Ja. Jó. Tegnap egy kicsit hűvösebb volt (úgy két fokkal....), így sütöttem kakaós-mazsolás kalácsot. Mmmmm....bocs, már este elfogyott...:)
Ma falat dekorálok. Talán már írtam, hogy az ágyam körülötti fehér falat padlótól a mennyezetig újságokkal és fénymásolatokkal ragasztottuk tele, irtó jól nézett ki, de már meguntam. Most egy jó nagy fán dolgozok, amit először ceruzával megrajzoltam az újságokra, és mivel több helyen furcsán tépett darabokat tettünk fel, követtem a szabálytalan széleket. Ha kész(és kész...), vékony réteg festékkel emelem ki a vonalakat, talán kicsit ki is színezem, meg saját sablont vágok ki, és rögzítem gyurmaragasztóval, aztán végigfestem, hogy ott maradjon a körvonala(tekintve, hogy festékszóróm sajnos nincs). Majd teszek fel képet Flickr-re, mert ide nem enged a Blogger semmit feltenni. Mára ennyi. Majd még jelentkezem:)
Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít....:)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Veni vidi vici-mára csak ennyi telt:)

Remélem mindenki tudja, mit jelent a cím. Aki nem, az üsse be a gugliba! Erre nem akarok több szót vesztegetni. Emberek, gyerünk, már 797 látogatónál tartok, ami igen szép eredmény, pláne egy ilyen egyébként teljesen lényegtelen marhaságokat írogató tizenévestől, mint én. A szerénységem gátol csak meg benne, hogy megkérdezzem, miért. Úgyhogy nem is kérdezem. Mindegy. Te dolgod , mondaná az én bölcs és szintén tizenéves húgom. Azon gondolkodtam, mit is csináljak délután, mert nincs infofakt....gyakorlatilag semmit sem csinálok. teszek ide egy videót, hátha te is unatkozol:)

rég volt.

arctic monkeys reggel és már vagy ezer éve nem írtam egy magyar mondatot. mostanában nincsen semmise. nyaralókat nézünk, én vagyok a saját külön bejáratú ingatlanügynökünk, elég vicces, hogy úgy beszélnek velem telefonban a nagymenő egómajmok, mintha saját anyám lennék. The airborne toxic event. ratatat. rászoktam az angolul olvasásra. vettünk egy csomó angol nyelvű könyvet és ráálítottam apát a bolhapiacon a penguinreaders keresésére. most az 'about a boy't olvasom, nem egy remekmű, de elég sok ismeretlen szó van benne és könnyű olvasmány, úgyhogy nem fogok vele úgy járni, mint a Jack Keruac könyvvel, az 'on the road'dal, mert azt bizony abbahagytam. annyira unalmas volt, hogy nem történik benne semmi, pedig már túlvagyok az ezredik oldalon. csak utaznak és utaznak, mer utána kikapcsolódásként autóba szállnak éééééés nagy meglepi következik; utaznak még egy kicsit! egy másik jó könyvetz is szereztem; a 'thirty second philosophyt, amit magyarul soha a büdös éle...