Ugrás a fő tartalomra

Összefoglaló(zanzásítot napi marhaságok...)

Tegnap állítólag eltüntettük apa fázisceruzáját. Na de kérdem én; mégis mit tudnék kezdeni egy fázisceruzával? Merthogy rajzolásra nem alkalmas, egy fogpiszkálónak meg túl nagy. Mindegy, az lényegtelen. Most, hogy kettő-plusz-ikszszemközt vagyunk, töredelmesen bevallhatom, hogy azzal aludtam, mert elveszett az alvómacim. Amim egyébként hatodik óta nincs. Igaz ugyan, hogy piros seggű páviánom viszont van....
Ma megint baj van, de nem tudom, mi. Csak szimpla feszültség. Néma csendben ebédeltünk...! Tudom, hogy magyar ember evés közben nem beszél (mi is csak két falat között szoktunk...), de ez nálunk nem megszokott.
Eddig a házépítés rejtelmeibe lettünk bevezetve, illetve apa jórészt a gyakorlati oktatásra fekteti a hangsúlyt. Most már tudunk betonozni, tetőt fedni, létrát tartani, téglát és cserepet hordani, parancsra ugrani, és még sok hasonlót. Jó, mi?
Ja. Jó. Tegnap egy kicsit hűvösebb volt (úgy két fokkal....), így sütöttem kakaós-mazsolás kalácsot. Mmmmm....bocs, már este elfogyott...:)
Ma falat dekorálok. Talán már írtam, hogy az ágyam körülötti fehér falat padlótól a mennyezetig újságokkal és fénymásolatokkal ragasztottuk tele, irtó jól nézett ki, de már meguntam. Most egy jó nagy fán dolgozok, amit először ceruzával megrajzoltam az újságokra, és mivel több helyen furcsán tépett darabokat tettünk fel, követtem a szabálytalan széleket. Ha kész(és kész...), vékony réteg festékkel emelem ki a vonalakat, talán kicsit ki is színezem, meg saját sablont vágok ki, és rögzítem gyurmaragasztóval, aztán végigfestem, hogy ott maradjon a körvonala(tekintve, hogy festékszóróm sajnos nincs). Majd teszek fel képet Flickr-re, mert ide nem enged a Blogger semmit feltenni. Mára ennyi. Majd még jelentkezem:)
Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít....:)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Esti Mihály

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...