Ugrás a fő tartalomra

Heute Morgen-Guten Morgen:)

Egyábként már jócskán nincs reggel, de jobb nem jutott eszembe, mint ahogy tegnap sem...kiapadt a fantáziám, lesoványodott az a dióbél formájú tárgy a fejemben. Sajnálom, na de mit tehetnék, írni azért (talán) még tudok. Egész eddig próbáltam hűteni magam, sikertelenül, úgyhogy feladtam. Most itt ülök a fullasztó, "asztmások rémálma"-melegben, míg kint majd' szétrobban a hőmérő. Meg sem merem nézni, hány fok van. Sok. Ez megmagyarázná, miért vagyok ilyen buggyant mostanában. Felforrt az agyvizem.
Ja, és napok óta nem sütöttem semmi süteményt. Utoljára felemáskifli volt, előtte meg gnocchi, amit a mamától tanultam. Ha van ötleted, mondd, mit süssek! Lehetőleg kevés sütési idővel, mert megkukulok a konyhában, mire készen lesz...:)
Nézzetek Csalfa Karmát! Itt a linkje, nekem tetszik, mert rövid és velős, nem kell a TV előtt poshadnom, míg a főszerepjők csontosra nyalják egymást, és ha nyaralni megyek, megnézhetem a kimaradt részeket. Na, ennyit a reklámról.
Filmem tegnapról: A szép szörnyeteg. Jó volt. Nagyon.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Esti Mihály

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...