Ugrás a fő tartalomra

Egy kis tömény +/-....

Nem szeretem...
...ha a jughurtos pohár oldalában felmelegszik a joghurt a kezemtől...
...hogy megmondják, mit csináljak, mit gondoljak és hogy nézzek ki...
...a veszekedést. Teljesen kikészülök tőle...
...ha valaki úgy tesz, mintha buta lenne és/vagy lusta...
...a "kocka" kifejezést, mint jelzőt az eszes emberekre. Sértőbb, mint ahogy a használói gondolnák...
...a horrorfilmeket...
...a betegséget...
...hogy nem látok rendesen szemüveg nélkül...
...Miley Cyrus nyávogását...
...ha valaki a "kedvenc könyvem" rubrikába a "sosem olvastam"-ot képes csak bepötyögni...
...a Valentin-napot...
...Picasso képeit...
...ha türelmetlenek velem. Ha valaki velem beszél, készüljön fel, mert legtöbbször maga vagyok a Nyugalom...
...az ünnepeket. Még a névnapom vagy a szülinapom sem kivétel...
...sőt utálom: az állatkínzókat, a mentás csokit, ami fogkrémízű és a hittérítést...
...sem SP-t, sem Fluort, sem a 37°C-nél magasabb testhőmérsékletűeket éneklés közben. Az valahogy nem az én világom. Talán egy kicit mász...
...az elektronikus zenét...


Szeretem...
...a csokoládét. Nem, nem szeretem, imádom...
...a könyvek illatát. A porát már kevésbé....
...a napkeltét és a napnyugtát...
...a Balatont...
...nézni a műkorcsolyát...
...használni a görkorcsolyát:)...
...az emberek mosolyát. Mindenkiét, kivétel nélkül...
...a békét és a békát. Nem feltétlenül a szőke hercegeset...
...a ceruzát és a rajzolást...
...a U2-t, Jamie Woont, Josh Garrels-t, a The dodos-t, a Toploadert, a Black Eyed Peast, az Alvin és a mókusokat és George Gershwint is...
...a kreatív feladatokat...
...az őszinte és nem giccses verseket...
...magát az őszinteséget, mint alkalmazott tudományt...
...a kirándulásokat...
...a fotózást...
...a nyarat...
...a tavaszt...
...az első és az utolsó tanítási napot, mindegyiket másért...
...a családom minden egyes tagját...
...az emberiséget...
...a kutyákat, azon belül Bogit...
...a táncot...
...a jó filmeket, amikben nem csöpög a romantika, mint a hóember nyáron...
...a breakmozdulatokat nézni neten vagy youtube-on, aztán(lassan, nagyon lassan...) megtanulni őket...
...a fákat és a fáramászást...
...a lepkéket, pillangókat, pilléket és minden ilyesmit, aminek szárnya van, de nem madár...
...egyébként a madarakat is szeretem, különösen a meggyvágót és a fenyőrigót. Gyönyörű állatok...
...a szép épületeket, a jól megtervezett, vagy spontán kompozíciókat...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Non muri, sed viri sunt praesidium oppidorum.

Nem a falak, a férfiak védik a várost.  Ez is latin, mint már megszokhattátok. De nem kell aggódni, annak, amit írok, nem sok köze lesz a hímekhez, ahogy nekem sem. Mármint nem vagyok homoszexuális, hogy finoman fogalmazzak. Csak egyszerűen....hosszú. Túl egyszerű és bonyolult egyben. Szóval azért pont ezt az idézetet választottam, mert régebben, amikor átkozottul jó kedvem volt, és éppen a suliból mentem a parasztelosztóba, csupa egykedvű és/vagy mogorva alakok jöttek velem szemben. Ez engem úgy elkedvetlenített, hogy szívesen megmondtam volna egy-két pacáknak, hogy húzza már szét a lepénylesőjét, mert elsötétedik az ég attól a búval festett ábrázatától. De aztán lassacskán rájöttem, hogy én sem vagyok egy smiley-miley, és számtalan nap perc telik el úgy, hogy nem mosolygok. De azért megpróbálom! Időnként....Néha.....Egyszer-egyszer........mindenesetre elég igazságtalan vagyok másokkal szemben, végtére is mi mosolyognivaló van azon, hogy eltörött a kezed, kirúgtak a munkahelyedről,

Absque pugna non est victoria

Küzdelem nélkül nincs győzelem. Aki beszélt velem az elmúlt egy hónapban, az többnyire értesült már arról, mivel küzdök jelenleg oly hevesen. Sőt most, hogy belegondolok, tulajdonképpen egyik sebesen képernyőre vetett firkálmányom aljára is bezsúfoltam röpke egy mondatban. A némettel hadakozom, mert ha győzök-és pedig én nem szoktam veszíteni, kivéve a már felsorolt esetekben- akkor a jövő évem viszonylag nyugis lesz. Megpróbálkozom megcsinálni mindent, amihez a Deutschnak csak köze van, na de persze csak közép szintű agyamhoz mérten középszinten. A nyelvvizsgából még vissza van az írásbeli, a szóbelim az megvan, tegnap tudtam meg...Nem, nem tettem ki határtalan örömömben facebookra. Igazából határtalan örömöm sem volt, mert apa mondta el egy kiadós szidás levezetése képpen, idézem: "ja, és egyébként megvan a nyelvvizsgád..." Na mindegy... Ami a további szabadidőmet illeti, igazán nem kell miattam aggódni, hogy esetleg megesz az unalom, mert még meg kéne írnom az édes-kese

Működési terv

Az életem király. Van ösztöndíjam, egy zöld albérletem, amit én fizetek, és ahonnan reggelente az egész Kőszegi-hegység látszik, és a naplemente is, van egy galambszaros erkélye, de az attól még egy erkély, és egy időre az enyém, és a lakásom tiszta, legfeljebb a kukát kellene kivinnem, mert túl kicsit vásároltam, és mindig előbb telik be, mint hogy kiélvezhetném az üres kuka látványát, viszont ugye illik a búzafű-zöld falamhoz. Az ágyam puha és a takaróhuzatom olyan csíkos, amilyenje a svédeknek és a Szombathelyhez hasonlóan hideg helyen élő embereknek illik hogy legyen, tehát vékony kék és fehér. A konyhaszekrényemben egy bontatlan és egy bontott Amaretti, és jut hely más édességeknek is, sőt valószínűleg pénzem is lesz, hogy pótoljam, ha elfogyott. Van egy laptopom teleragasztva olyan matricákkal, amik csak a műanyagot fedik, az érdeklődési köreimet nem, viszont megbékéltem vele, hogy nem itt fejezzem ki önmagam. A nyáron azt hittem, hogy tönkre fog menni, de nem, én annyira szere