Ugrás a fő tartalomra

Ezt tegnap írtam:)

Dörög az ég. Mondtam már, hogy imádom a viharokat? Nem? Akkor most mondom. Ahogy elsötétül minden, a fák zúgnak, az eső veri az ablakot, én meg az üvegnek tapasztott kézzel nézem az égiháborút. Van, hogy hirtelen jön, van, hogy órákig vonulnak a koromszínű felhők, a szürke ezernyi árnyalatát vonultatva fel, mint egy isteni seregszemlén. Apa egyszer elmagyarázta, melyik felhőkből lehet eső, melyek az ártatlanabbak. Nem mondom, hogy mindent megjegyeztem, de majd ha egyszer rászánjuk magunkat, hogy legyen ön is milliomosra jelentkezünk, úgyis őt visszük, hiszen alig van olyan dolog, amihez nem ért. Talán csak a repülőgépvezetés és a divat. Na de ezeket úgysem szokták kérdezni. Legalábbis azt hiszem.
Kicsit eltértem a témától. Végülis nem mondta senki, hogy erről kell beszélnem. Illetve írnom. Most azonban kikapcsolom a gépet, mert félek, hogy kivágja az általam imádott vihar a biztosítékot, az pedig nem tesz jót a gépnek. Nézzétek meg az új elefántos dizájnom....:)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Esti Mihály

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...