https://soundcloud.com/ykikibeat/forever
baj van.
amikor azt látod, hogy az ágyneműdet a szekrényből szedik elő és az alváshoz a 'szétcsúsztatjuk' felszólítással látnak neki, akkor már tudhatod, hogy
BAJ VAN.
a húgom tárt karokkal fogadott az állomáson csütörtök este, mégsem fogadott a panírozott csillagtökön kívül más meleg tőle. annyira utálnám, ha összevesznénk. igyekszem tanulni elődeim rossz példájából(akad a családban elég, hála apa nővérének és az öccsének, akik nyíltan sztárvórszoznak).
lenyűgöztem azzal, hogy fejből fújom az alvin és a mókusok ezeréves számát és azt hiszem ez volt minden egész hétvégén, amit pozitív reakcióval fogadott. girls just wanna have fun-köszi cyndi, ezt én is tudom, de rohadtul zavar, hogy vendég lettem otthon.
kénytelen leszek megmutatni neki azt a tündéri kis helyet a tóvendéglő mögött a fánál, ami a vízbe hajlik. mindig vonzott a fán ücsörgés. igaz, hogy ez őt nem nagyon fogja felzaklatni....
amíg otthon voltam és egy szobán osztoztunk, kénytelenek voltunk kibékülni. most, hogy hétvégenként(vagy még akkor sem) járok haza, ha összeveszünk vasárnap délben, akkor már csak a péntek délután maradt békülős ölelésekre, addigra meg le vagyok írva, szóval ideje beszereznem egy békepipát és majd füstjelekkel kommunikálunk, ha lefogy a mobilfészbúkja.
háromnegyed kilenc, és a mai második terápiás istennyilát írom, hiányzik a beszélgetés, jó volt otthon lenni, jó visszajönni, jó élni, jó lenne nevetni, végre nem drámázni, amikor a sivatagi gyerekek még mindig a napi vízért küzdenek.
baj van.
csillagtök.
paradicsomos saláta.
egy kiló répa a hátizsákomban.
paprika a hűtőben.
retek a kolis függönyön.
alma a pocimban.
ZÖLDSÉGINVÁZIÓ!(oké, meg gyömölcs, de milyen hülyén hangzik az, hogy GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGINVÁZIÓ? próbáld csak meg rémült képpel kimondani! na jó, elég lesz, mert hülyének néz a család...)
és komolyan mondtam azt a répát! még a bányában is répával fogom kavargatni a...nem tudom, mit. mit menőzök itt pisis kis gólya létemre. egyébkét köszönöm kérdésed, a répa csak alibi(amellett, hogy én, mint répaügyi szaktekintély azt nemes egyszerűséggel gyümölcsnek, tehát SZÖVETSÉGESnek minősítettem), valójában egy vágóüzem napi termelésének megfelelő mennyiségű husival érkeztem, úgyhogy nem kell nagyon sajnálni.
baj van
mert ma már a második adagot ürítem ki a fejemből és még mindig tele.
nagyon feszült vagyok, mozgás- és emberiséghiányom van, ami eddig nem észlelt betegség, úgyhogy nem kell megijedni, bizonyára csak lokális szinten veszélyes(a másodikon lakók kezdhetnek parázni).
a legmagányosabb estéim egyike ez, minden szempontból üresnek érzem magam és ijesztően sötétnek, bár apa úgy búcsúzott az előbb, hogy nézz előre(és nem a furgonajtó miatt, aminek nekimentem...). szétfolynak a billentyűk a szemem előtt és reménytelenül küzdök a szókincsem szabta korlátokkal, az egyetlennel(az időn és a testi szükségleteken kívül), ami megállíthat. hát igen, a fogalmazásgátló mellékhatása. olvass vissza. biztosan fogamzásgátlót olvastál. bocsánat, mindig jövök itt az idióta szavaimmal újbeszélül.
éééés igen. ez egy rakás felesleges gondolat volt, aminek ár a leírása is a virtuális öngyilkossági kísérlettel egyenlő. megyek hajat mosni, és ez most egy kifejezetten hasznos gondolat. ideje kimosni a fejemből a sok haszontalanságot, hogy hétfőtől én is két lábbal állhassak a kék linóleumon. utálok ilyen földi dolgokkal foglalkozni. *ásít és lelép*
baj van.
amikor azt látod, hogy az ágyneműdet a szekrényből szedik elő és az alváshoz a 'szétcsúsztatjuk' felszólítással látnak neki, akkor már tudhatod, hogy
BAJ VAN.
a húgom tárt karokkal fogadott az állomáson csütörtök este, mégsem fogadott a panírozott csillagtökön kívül más meleg tőle. annyira utálnám, ha összevesznénk. igyekszem tanulni elődeim rossz példájából(akad a családban elég, hála apa nővérének és az öccsének, akik nyíltan sztárvórszoznak).
lenyűgöztem azzal, hogy fejből fújom az alvin és a mókusok ezeréves számát és azt hiszem ez volt minden egész hétvégén, amit pozitív reakcióval fogadott. girls just wanna have fun-köszi cyndi, ezt én is tudom, de rohadtul zavar, hogy vendég lettem otthon.
kénytelen leszek megmutatni neki azt a tündéri kis helyet a tóvendéglő mögött a fánál, ami a vízbe hajlik. mindig vonzott a fán ücsörgés. igaz, hogy ez őt nem nagyon fogja felzaklatni....
amíg otthon voltam és egy szobán osztoztunk, kénytelenek voltunk kibékülni. most, hogy hétvégenként(vagy még akkor sem) járok haza, ha összeveszünk vasárnap délben, akkor már csak a péntek délután maradt békülős ölelésekre, addigra meg le vagyok írva, szóval ideje beszereznem egy békepipát és majd füstjelekkel kommunikálunk, ha lefogy a mobilfészbúkja.
háromnegyed kilenc, és a mai második terápiás istennyilát írom, hiányzik a beszélgetés, jó volt otthon lenni, jó visszajönni, jó élni, jó lenne nevetni, végre nem drámázni, amikor a sivatagi gyerekek még mindig a napi vízért küzdenek.
baj van.
csillagtök.
paradicsomos saláta.
egy kiló répa a hátizsákomban.
paprika a hűtőben.
retek a kolis függönyön.
alma a pocimban.
ZÖLDSÉGINVÁZIÓ!(oké, meg gyömölcs, de milyen hülyén hangzik az, hogy GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGINVÁZIÓ? próbáld csak meg rémült képpel kimondani! na jó, elég lesz, mert hülyének néz a család...)
és komolyan mondtam azt a répát! még a bányában is répával fogom kavargatni a...nem tudom, mit. mit menőzök itt pisis kis gólya létemre. egyébkét köszönöm kérdésed, a répa csak alibi(amellett, hogy én, mint répaügyi szaktekintély azt nemes egyszerűséggel gyümölcsnek, tehát SZÖVETSÉGESnek minősítettem), valójában egy vágóüzem napi termelésének megfelelő mennyiségű husival érkeztem, úgyhogy nem kell nagyon sajnálni.
baj van
mert ma már a második adagot ürítem ki a fejemből és még mindig tele.
nagyon feszült vagyok, mozgás- és emberiséghiányom van, ami eddig nem észlelt betegség, úgyhogy nem kell megijedni, bizonyára csak lokális szinten veszélyes(a másodikon lakók kezdhetnek parázni).
a legmagányosabb estéim egyike ez, minden szempontból üresnek érzem magam és ijesztően sötétnek, bár apa úgy búcsúzott az előbb, hogy nézz előre(és nem a furgonajtó miatt, aminek nekimentem...). szétfolynak a billentyűk a szemem előtt és reménytelenül küzdök a szókincsem szabta korlátokkal, az egyetlennel(az időn és a testi szükségleteken kívül), ami megállíthat. hát igen, a fogalmazásgátló mellékhatása. olvass vissza. biztosan fogamzásgátlót olvastál. bocsánat, mindig jövök itt az idióta szavaimmal újbeszélül.
éééés igen. ez egy rakás felesleges gondolat volt, aminek ár a leírása is a virtuális öngyilkossági kísérlettel egyenlő. megyek hajat mosni, és ez most egy kifejezetten hasznos gondolat. ideje kimosni a fejemből a sok haszontalanságot, hogy hétfőtől én is két lábbal állhassak a kék linóleumon. utálok ilyen földi dolgokkal foglalkozni. *ásít és lelép*
Megjegyzések
Megjegyzés küldése