Ugrás a fő tartalomra

800 fölött, 17 alatt....

Az első a látogatószámot, a másik az életkoromat jelenti. Egyik sem sok és egyik sem kevés.... Jó nekem így, 16-nak. És mostanra sikerült rájönnöm, miért szerettem az iskolát. Sajnos nem árulhatom el, titok.... Tudjátok, egy iskolában nagyon sok és szép látnivaló van. Ezt most persze csak képletesen értem, de akkor is igazam van. Ha jól körülnézel, sosem unatkozhat a szemed, még ha az agyad azt teszi is. A jövő héten szuper kiállítás lesz a Batthány aulájában. Kapolcson találkoztunk a művésszel, aki a színes csomagrögzítő szalagokat hasznosít újra és elképesztő dolgokat készít belőlük. Műanyagszobrok szövéssel, lebegő csillagok, bonyolult mértani alakzatok....minden, amit csak el tudsz képzelni. Ma hozták őket meg, és majd teszek fel képeket, ha lesz időm.
Mert most nincs. Nagyon nincs. Sőt, egy kicsit se nincs:) Jelentkezem valami olyannal, ami ide nem fért be, lévén Ladies and gentlemen; íme a One Republic!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Esti Mihály

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...