Minden kezdet nehéz. És a vég?

Néha csak sírni szeretnék. Ülni a sarokban, háttal a falnak, a lábamat felhúzva, egyedül. Olyan kicsinek érzem magam. 165 centi, de az néha kétszáz, néha csak hatvan. Amikor így összegömbölyödök, olyan vagyok, mint egy kismacska. Olyan rossz a sarokban egyedül. De sírni csak egyedül tudok. Várok. Hogy mindenki elmenjen végre és magam maradjak. A zajos család elvonul a tévé elé és együtt nevetnek a bénázó énekespalántákon, mintha órákkal ezelőtt nem látták volna, amit én csak hallani tudtam. De én nem felejtek olyan könnyen. Istenkém, miért ilyen nehéz nekem, ha nekik nem az? Legyen könnyű. Szűnjön meg a baj. Sírni akarok. A boldogságtól! Attól akarok sírni! Nem így... szánalmasan. Egyedül. Nem jó ez így. Összementem, félek. Megborzongok a hidegtől. Hívásom volt. Fújtatott, fulladt. De azért csak felhívott. Örülök, hogy hívott, mert én túl gyáva voltam, hogy megtegyem. Azt mondta, holnap is hív majd, mert most már fáradt. Késő is van. De jól érzi magát. Na persze. Elment az orvos...

Azt hitte, kiölte belőlem Kicsi Lilit. Szándékosan magyarul írok. Már egy ideje csak magyarul írok. Most egy kicsit maga alá gyűrt az élet, de méginkább Nátha őurasága, aki a Megfázás megyéből érkezett; tudod, Szívás ország keleti csücskéből. Egy távoli ország, bár ami azt illeti, lehetne egy hangyányit távolabb is. Túl gyakran jönnek látogatóba a lakók. Az én vendéglátásomat speciel igen megkedvelhették. Na mindegy. Gyengébbek kedvéért ez annyit jelentett, hogy meg vagyok fázva és nem mentem pénteken gimibe. Az ma van. Vagyis...nem tudom, mikor fogom ezt kitenni, mert elment a netem. Egy darabig jó kedvem volt. Megnéztem egy elég sablonos, tipikus gyógyulók részére készült, művészettel és rút kiskacsával megspékelt és nevetéssel sűrűn megszórt romantikus filmet. Természetesen hepiend, de azért nem sírós, mert azt nem bírtam volna elviselni, ha még a szememből is csöpög valami. bőven elég az orrom. Hagyjuk, mert biztos kaja közben olvasod. Én legalábbis biztos evés közben olv...

Ezek ilyen hogy is mondjam....fílinges képek. nem is akartam írni. csak aztán...így esett. szombaton végre meghódítottuk a vadont, a hegyet, a dzsungelt. amúgy nem lehet túl magas, de hát tudjátok, ez itt kies szép hazánkban nem jelent semmit. ez nálunk már hegy. ha már fíling: https://soundcloud.com/vighnesh-jaikumar/linkin-park-bleed-it-out https://soundcloud.com/arcticmonkeys/stop-the-world-i-wanna-get-off https://soundcloud.com/look-at-me-trials-fusion/look-at-me-the-full-song Az edericsi hegy. Nordic walking, amit egészen eddig utáltam. Most már nem. A húgom megenne vacsorára, ha látná, hogy feltettem ezt(nyíl a két képre itt lent)és ezt. Kedvem volt hozzá, csak arra nem számítottam, hogy a zöldtúra útvonala ennyire zöld és ennyire hiányzik belőle az út. Eltévedtünk, visszataláltunk, és többet oda vissza nem megyek. Viszont az oda vezető úton találtunk cukorbogyót, amit imádok. Biztosan nem ismeritek. Fán növő. Kicsi piros vagy fekete bogyó, inkább ne kóstold ...

tükör Még. Hideg a víz. Nem ugrok. Hiába nézel rám, nem fogok hátranézni. Miért tenném? Nem szeretsz. Én sem szeretlek. Gyűlöllek. Azt gondolod, te vagy az egyetlen? Hogy csak te tudsz mosolyt varázsolni erre a zárkózott, hideg arcra? Hát tévedsz! Nélküled is én vagyok én! Nélküled is magam vagyok. Magam vagyok. Magam, és nem önmagam. De tudod mit? Nem érdekel. Csakazértsem. Tettél róla, hogy felnőjek. Köszönöm szépen, de többet nem kérek belőle. Mint amikor az óvodában megpróbálták velem megetetni a második adag valamit visz a víz levest. Azt már nem. Az elsőt legyűrtem, mert anya azt mondta, hogy csináljam végig. Hogy csináljam végig, még akkor is, ha pocsék az íze a számban, ha állott és zavaros. Te zavaros, te! Én zavaros én. Összezavarsz! Ez is zavar! Miért jöttél? Jó kis kalamajka, itt ez a lány, ki tudja, honnan, ki tudja, mit akar, enyém lesz, mert nekem rendeltetett. A tiéd vagyok. Az enyém vagy. Nem vagyok senkié! Bonyolult. Nem termett még ilyen...

https://soundcloud.com/lili-stamler/likes https://soundcloud.com/atlanticrecords/david-bowie-heroes https://soundcloud.com/the-airborne-toxic-event/10-all-i-ever-wanted I am having English lessons these days- yesterday was the 6th I think. My English is bad so I really need these lessons. It was a long time ago when I last time had the possibility to speak English. In the camp-oh yes it was called English camp but it was far from its name. German instead.... but I don't even mind; I enjoyed (almost) every moment there. Apart from the rain, from the freezing weather and apart from the annoying accents-the way the German leaders communicated. I like Germans speaking German. I like Germans speaking English. But I'm not keen on the Austrian German mixed with English. I have a big project to work on; the family-tree! Grandfather's stories are very exciting. Granny and Grandfather(mom's parents) divorced when mom was about ten I think. After that mom lost the connecti...

https://soundcloud.com/search?q=radical%20face Mi mást, mint radical face-t teszek ide; az ő welcomehome-dalukkal lesz tökéletes az érkezés....jobb, mint az igazi. Hazaértem az egy hetes táborból Ausztriából, és úgy tűnik, a világ nem állt meg, amíg távol voltam. Istenem, annyira jól esett egy hétig kikapcsolni a külvilágot, de most újra vissza kell térnem a hétköznapi menetrendbe, mert különben eltévedek. Nem voltam itthon, és a húgom egy oltári nagy baromságot csinált. Akkorát, hogy sírva fakadtam, amikor megtudtam. A franc egye meg, hogy nem lehet egy hetet kibírni baj nélkül. Most viszont itthon vagyok, és figyelek rá. Ha valami baja történne, azt nem bocsátanám meg magamnak. A mi családunk nem egy hagyományos. Nálunk nem elég szimplán önmagamnak lenni. Ide több kell ennél. És a húgommal nem két személy vagyunk, több annál. Szeretem ezt, de egymás nélkül nem vagyunk azok, akikre a világnak szüksége van. Nem, inkább egymásra van szükségünk. Akár lehetnénk ikrek is-egyébk...