Ugrás a fő tartalomra

Aleca iata est...

Azaz a kocka el van vetve. Próbáltam apával kifogni, de sajnos nem sikerült-ő mindent tud:) Na jó, ez nem igaz, mert a cui ex honesto nulla est spes-mondatot nem tudta. Pedig az a kedvencem. 
Ma kirándulni voltunk Kőszeg környékén, felmásztunk az Írott-kőre, szétfagytunk, mint a csirkehús a fagyasztóban, aztán hazajőve észleltük, hogy két éve először valószínűleg sikerült megfáznom. Boldog vagyok. Ennek jó részt az az oka, hogy új fajta gyógyszerem van, ami már csak az asztmámra van hatással, a náthámra nem. Most alig látok, mert a kontaktlencséim nem igazán kedvelik sem a helyet, sem a betegséget, a "kései időpontot" meg annál is kevésbé, és könnyezek, mint egy szerelmes kamasz. Márpedig én aztán minden vagyok, csak az nem. Fáradt? Nagyon. Álmos? Nagyon. Éhes? Nagyon. Náthás? Haaaa.....pci....! Na de szerelmes? Kizárt. Bolondság. Csak a baj van vele. Számomra a kis piros szívecske szinonimája a plátói, a nem létező, a lehetetlen, az értelmetlen és az álom szavaknak. Nem is ragoznám tovább, mert már régen megígértem, hogy ez nem az a hely, ahol nyavajogni fogok. Ja, és jelzem, hogy ilyen helyet hiába keresel. Sem a facebookomon, sem a másik blogomon, (amit szintén hiába keresel...) nem fogsz találni semmit.
Vissza ide, a kastély első emeletének számítógéptermébe. Gondolom ez így egy eléggé furcsa mondat, mert mégis mit keres egy kastélyban számítógép, mit keresek én a kastélyban, és ráadásul ezt miért írom le. 1.:nem tudom, de örülök neki. 2.: itt alszunk a kirándulás ideje alatt. 3.:mert a másik választási lehetőségem az esti programot illetően, hogy a családdal(igen, a szenvedő édesapámmal együtt!) Lara Croft-Tomb Raider 2.-t nézzek a szobában. Na kösz, ezt inkább kihagyom. Tudod, nem igazán nyűgöz le Jolie kisasszony feltöltött ajka és a kaszkadőrje által produkált haláli ugrások egyike sem. Akkor már inkább kijöttem, és itt fagyoskodok, mert a billiárdot is elfoglalták a szálló vendégei. Ők is nagyjából annyit értenek a poolhoz, mint mi. vagyis nem sokat. Reggel lejátszottam a húgommal az első meccsünket, és győztem. A végén egy golyó maradt, plusz a fehér, mire apa jött, kecses mozdulataival félresöpört minket, felemelte a dákót, és belökte. Mi csak álltunk, és bámultunk, aztán elvonultunk egy visszavágó ígéretével kirándulni.
Kőszegen ebédidőben nem találtunk egy nyomorult éttermet sem, úgyhogy konzervbabot, sóletet, paradicsomos húsgombócot, csomagolt gumicsélót és hasonló ínyencségeket ettünk a kocsiban. Egy élmény volt. Húgom megállapította, hogy az én arcomat a legjobb puszilgatni, úgyhoogy amikor unatkoztunk, odanyújtottam neki az arcom, és puszilgatott, mint egy játékbabát. Itt egyébként mindennek kőszeg-illata van. Majd ha otthon leszek, a meleg szobámban, többet is írok, mert itt már belegyökereztem a márványburkolatba. Jó éjszakát:)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Működési terv

Az életem király. Van ösztöndíjam, egy zöld albérletem, amit én fizetek, és ahonnan reggelente az egész Kőszegi-hegység látszik, és a naplemente is, van egy galambszaros erkélye, de az attól még egy erkély, és egy időre az enyém, és a lakásom tiszta, legfeljebb a kukát kellene kivinnem, mert túl kicsit vásároltam, és mindig előbb telik be, mint hogy kiélvezhetném az üres kuka látványát, viszont ugye illik a búzafű-zöld falamhoz. Az ágyam puha és a takaróhuzatom olyan csíkos, amilyenje a svédeknek és a Szombathelyhez hasonlóan hideg helyen élő embereknek illik hogy legyen, tehát vékony kék és fehér. A konyhaszekrényemben egy bontatlan és egy bontott Amaretti, és jut hely más édességeknek is, sőt valószínűleg pénzem is lesz, hogy pótoljam, ha elfogyott. Van egy laptopom teleragasztva olyan matricákkal, amik csak a műanyagot fedik, az érdeklődési köreimet nem, viszont megbékéltem vele, hogy nem itt fejezzem ki önmagam. A nyáron azt hittem, hogy tönkre fog menni, de nem, én annyira szere...

Veni vidi vici-mára csak ennyi telt:)

Remélem mindenki tudja, mit jelent a cím. Aki nem, az üsse be a gugliba! Erre nem akarok több szót vesztegetni. Emberek, gyerünk, már 797 látogatónál tartok, ami igen szép eredmény, pláne egy ilyen egyébként teljesen lényegtelen marhaságokat írogató tizenévestől, mint én. A szerénységem gátol csak meg benne, hogy megkérdezzem, miért. Úgyhogy nem is kérdezem. Mindegy. Te dolgod , mondaná az én bölcs és szintén tizenéves húgom. Azon gondolkodtam, mit is csináljak délután, mert nincs infofakt....gyakorlatilag semmit sem csinálok. teszek ide egy videót, hátha te is unatkozol:)