Ugrás a fő tartalomra

Today, today, the greatest thing.....

Mára nem jut semmi különleges, talán csak az, hogy megvan a karácsonyi vásár időpontja. Egészen pontosan december 21-én lesz a Batthyány Gimnáziumban, várunk minden érdeklődőt, komoly számdékkal és komolytalannal, sőt a kevésbé vagy egyéltalán nem érdeklődőket is nagyon szívesen fogadjuk. Közeleg a karácsony, anya, nővér, édes kis húg mind a fa alját lesi, mikor repülnek oda az ajándékaik. Ha még nem tudod, mit vegyél nekik, nézz be hozzánk, hátha találsz valamit. Ha van konkrét ötleted, amit meg szeretnél valósíttatni velünk, írj, szólj, smsezz, rajzolj, vagy vetísd kívánságodat a fejembe, és megcsináljuk. Ha bizonytalan vagy, és előbb megnéznéd, az sem gond, mert 22-én, az utolsó tanítási napon a pótrendeléseket kézbesítjük majd:)  
Na ez volt a reklám helye.
A továbbiakban gyönyörű káromkodásokat fogok nektek tanítani. Biológia órán ülök, és bámulok magam elé.  Ez volt úgy egy órája. Azóta sem tértem magamhoz. Durva felületű endoplazmatikus retikulum. Riboszóma. Lizoszóma. Mitokondrium. Citocentrum. Golgi-készülék. És akkor itt meg is állnék, mert kettéállnak a füleitek.Ezek igazából nem káromkodások voltak, bár ha ezt egy baráti társaságban ellövöm, garantáltan megnémul mindenki, aki nem biológus...

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább

Esti Mihály

1 megjegyzés
Olvasok tovább

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább