Ugrás a fő tartalomra

Cura fugit mero...

A gond menekül a bortól....
Holnap szilveszter, és végre(születésem óta) egyszer nem otthon töltöm:) A cím arra utal, ami otthon lenne:) Ez az év azon napja, amikor elővesszük az alkoholkészletet, és megcsapoljuk egy kicsit. Holnapra konkrétan egy fincsi orosz pezsgő és a világ legjobb likőrbora jutna, a Mavrodaphne:) De ebből idén kimaradok:)
Még nem tudom, mi lesz, de mindenképpen ezerszer jobb, mint az RTL kabaréműsorai éjfélig.
Hatalmas like a jövő szilveszterhez: apa és az igazgatónk közös javaslatával party lesz az aulában, hogy végre egyszer mindenki, aki eddig otthon punnyadt, mert nem engedték még a szomszédba se, akiket féltenek a sötét sikátorok perverz rémségeitől, a discobalesetektől, amik mindig mással történnek és az újévi macskajajtól, jól kibulizhassa magát. Bölcs meglátás, miszerint sok szülő inkább vállalna éjfélig ügyeletet egy sulibuliban, mint hogy  hajnali egykor a haját tépkedje az idegességtől, vagy hogy közösen a már említett csodálatos és felemelő kabarét nézegessék a TVben családostul, és hát úgyis mindenki fent van éjfélig, akkor meg már nem mindegy, hogy hol nem alszanak? Mindenesetre én támogatom az ötletet, mert túl nagy a szünet a Mikulásbuli és a Farsang között, és engem máshova nem szívesen engednek el :) Akinek esetleg kétségei lennének a dolog valódisága vagy minősége felől, annak szívesen elmondom, hogy minden, amit apáról feltételeznek, relatív. Szükség van a szigorára. Legalábbis időnként. Amikor iskolán kívül van, akkor ő is apa. Ember. Képes különválasztani a munkát a magánélettől, és teljesen más, mint a suliban.
Ezt meg kell emészteni, addig megyek, és létrehozok egy új blogot az új blogregényhez, amit sokan fogunk majd írni:) ha van kedved csatlakozni, írj egy kommentet, vagy szólj, vagy valami, és megbeszéljük:) kötetlen a dolog, úgyhogy hajrá!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Esti Mihály

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...