Ugrás a fő tartalomra

Ma mivel szolgálhatok?

Új elképzeléseimmel!
Kezdjük mindjárt az elején. Szeretném bebizonyítani, hogy a blogolás igenis lehet intelligens emberek legális és hasznos szórakozása, amelyben sem egymást, sem saját magunkat nem alázzuk meg, a véleményünket kulturált keretek között és kifogásolhatatlan módon nyilvánítjuk ki. Ugye szép álom? Én nem csak álomnak tartom. a netezésnek is megvannak a határai. Ismered például a netikettet? Én igen, de ha te nem, felteszem, olvasd csak el és gondolj bele, mennyi pontját szegted már meg életedben.
Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!
Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb!
­Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő lennél!
Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válaszod és ne többet!
­Ne keveredj flame war-ba! Ne írj heves leveleket és ne válaszolj ilyenekre!
Ne sértsd meg más vallási és hazájához fűződő érzelmeit!
Ne írj csúnyán a chatre vagy a fórumba nem illő dolgokat!
Ha ezeket nem tartod be akkor a chatre nem jöhetsz fel, a fórumból kitilthatnak.
Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!)
Ne használj többszörös írásjeleket!
Egyes fórumokon az account-csere is tilos.
Nos, be tudod tartani? Be kéne...
Adom a témát, és el is kezdeném a mait kifejteni. A megvalósítást szeretném elkezdeni, de előtte a leírás. Képzeld, a minap mit olvastam a fészbúkon...! XY megcsalta z-t! Hát nem borzasztó?! De. Az.-lenne, ha kíváncsi lennék rá. De ÉN nem vagyok. Aztán a mai címoldal: X és Z egymásba melegednek a suli emeleti mosdójában, Y a pasiját tanulmányozza oly módon, hogy ahhoz már-már mélybúvár igazolvány szükségeltetik. Kíványcsi voltál rá? NEM. És miért is nem? Mert ez MAGÁNÜGY. A saját, privát élete, és nem akarom látni, mit csinálnak, amikor épp nem tanulnak. Szóval, itt van ez a helyes kis oldal, gondoltam újítsunk egyet! Egy oldal, ahol elmondhatod, amit meg akarsz osztani másokkal, és csak az nézi meg, aki kíváncsi rá, nem kell a kezdőlapján és a közösségi oldalakon bejelentkezéskor szembesülnie vele mindenkinek, akit valaha ismertél vagy csupán véletlen visszajelöltél. Nem tudom, mit szóltok, de én szívesebben látnám, ha itt beszélgetnétek, mintha a face kezdőoldalán mindenkinek közszemlére lenne téve. Figyelmeztetlek, ennek is megvannak a hátrányai, sőt nem tagadom, az ötleten is van még mit csiszolni, de kezdőlépésnek megfelel, nem?
Van valami, ami a szívedet nyomja?
Ne nyomd fel a facebookodra!
Keress inkáb egy jó helyet,
sorstársaddal fogjál kezet:D Ez persze vicc volt, de örülnék, ha kapnék visszajelzést! Köszi:D

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Non muri, sed viri sunt praesidium oppidorum.

Nem a falak, a férfiak védik a várost.  Ez is latin, mint már megszokhattátok. De nem kell aggódni, annak, amit írok, nem sok köze lesz a hímekhez, ahogy nekem sem. Mármint nem vagyok homoszexuális, hogy finoman fogalmazzak. Csak egyszerűen....hosszú. Túl egyszerű és bonyolult egyben. Szóval azért pont ezt az idézetet választottam, mert régebben, amikor átkozottul jó kedvem volt, és éppen a suliból mentem a parasztelosztóba, csupa egykedvű és/vagy mogorva alakok jöttek velem szemben. Ez engem úgy elkedvetlenített, hogy szívesen megmondtam volna egy-két pacáknak, hogy húzza már szét a lepénylesőjét, mert elsötétedik az ég attól a búval festett ábrázatától. De aztán lassacskán rájöttem, hogy én sem vagyok egy smiley-miley, és számtalan nap perc telik el úgy, hogy nem mosolygok. De azért megpróbálom! Időnként....Néha.....Egyszer-egyszer........mindenesetre elég igazságtalan vagyok másokkal szemben, végtére is mi mosolyognivaló van azon, hogy eltörött a kezed, kirúgtak a munkahelyedről,
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább

Absque pugna non est victoria

Küzdelem nélkül nincs győzelem. Aki beszélt velem az elmúlt egy hónapban, az többnyire értesült már arról, mivel küzdök jelenleg oly hevesen. Sőt most, hogy belegondolok, tulajdonképpen egyik sebesen képernyőre vetett firkálmányom aljára is bezsúfoltam röpke egy mondatban. A némettel hadakozom, mert ha győzök-és pedig én nem szoktam veszíteni, kivéve a már felsorolt esetekben- akkor a jövő évem viszonylag nyugis lesz. Megpróbálkozom megcsinálni mindent, amihez a Deutschnak csak köze van, na de persze csak közép szintű agyamhoz mérten középszinten. A nyelvvizsgából még vissza van az írásbeli, a szóbelim az megvan, tegnap tudtam meg...Nem, nem tettem ki határtalan örömömben facebookra. Igazából határtalan örömöm sem volt, mert apa mondta el egy kiadós szidás levezetése képpen, idézem: "ja, és egyébként megvan a nyelvvizsgád..." Na mindegy... Ami a további szabadidőmet illeti, igazán nem kell miattam aggódni, hogy esetleg megesz az unalom, mert még meg kéne írnom az édes-kese
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább

Működési terv

Az életem király. Van ösztöndíjam, egy zöld albérletem, amit én fizetek, és ahonnan reggelente az egész Kőszegi-hegység látszik, és a naplemente is, van egy galambszaros erkélye, de az attól még egy erkély, és egy időre az enyém, és a lakásom tiszta, legfeljebb a kukát kellene kivinnem, mert túl kicsit vásároltam, és mindig előbb telik be, mint hogy kiélvezhetném az üres kuka látványát, viszont ugye illik a búzafű-zöld falamhoz. Az ágyam puha és a takaróhuzatom olyan csíkos, amilyenje a svédeknek és a Szombathelyhez hasonlóan hideg helyen élő embereknek illik hogy legyen, tehát vékony kék és fehér. A konyhaszekrényemben egy bontatlan és egy bontott Amaretti, és jut hely más édességeknek is, sőt valószínűleg pénzem is lesz, hogy pótoljam, ha elfogyott. Van egy laptopom teleragasztva olyan matricákkal, amik csak a műanyagot fedik, az érdeklődési köreimet nem, viszont megbékéltem vele, hogy nem itt fejezzem ki önmagam. A nyáron azt hittem, hogy tönkre fog menni, de nem, én annyira szere
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább