Ugrás a fő tartalomra

Kedvesem, vegye le a lábát az asztalról!

Ki mondta, hogy kedves vagyok?
Senki.
Azt viszont már mondták páran, hogy éles a nyelvem.
Na mindegy, ezt most hagyjuk.
Úgy tűnik, a rendszer egyetlen hozzászólástól konyec, szóval talán kéne írnom valamit. De mit? Mivel tudnám felrázni az életet, amikor a face olyan éééérdekes? Például ma megtudtam, hogy az egyik ismerősöm A BUSZON ÜLT! Most komolyan, hát érdemes úgy élni, hogy az embernek nincs profilja a Facebookon és nem jelölte be ismerősnek magát Jézus Krisztust?(megjegyzem, engem bejelölt. Aztán beszóltam neki, és akkor visszavonta.) Ja, meg azt is, hogy egy másik ismerősöm imádja a bieberizáló gombot. Szuper ez az egész. Én meg egy nagy szentfazék vagyok, mondhatnátok bátran. Persze. Fent vagyok a facebookon, sőt aktívan vagyok fent, de azóta csak a profilképem cseréltem le, és megosztottam két videót. Még hogy csak.... Na szóval. Vagyis betűvel. Én legalább igyekszem átszokni, és csak olyat fogok kiírni, ami közérdekű közlemény. Ha kellek, itt megtalálsz. Vagy nem. Egy próbát megér. Ja, ha van időd, vagy érdekel, nézd meg a Flickr-képeimet:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Esti Mihály

ne gondolkodj sokat.

ha nem érted, és mert biztos nem érted, kérdezd meg! https://soundcloud.com/mctmanagement/jukebox-the-ghost engedj. nem abszurd ez? egy fenét, engedj. de... mit szórakozol itt, elég legyen. jó hát akkor csinálj, amit akarsz. köszönöm, ez igazán kedves tőled. ugyan, semmiség. ez csak természetes. fogd be. jó, de a kezemen taposol. mert mindig oda teszed, ahova lépni akarok. tudom, az egész férfitársadalom minden bűne bennem összpontosul. nesze, itt a kezem, kérlek taposs. menj a francba. útban vagy. tehetek én róla? rohadtul nem látok tőled. talán nyisd ki a szemed. és még poénkodsz is. baba kis kombópekket vettem. jó, akkor hallgassunk. te most komolyan megnyaltad a lábikrámat? a nyomorult lábikrámat? mi az a lábikra? ha elveszed róla a koszos nyelvedet, megmutatom. nem bízom benned. nagyon helyes, én sem tenném. szörnyeteg vagy. akkor mégis mit keresel itt, ha szabad érdeklődnöm? hát látod ez egy fantasztikus kérdés. értesíts, ha kitaláltad a választ, de ...