Ugrás a fő tartalomra

rég volt.

arctic monkeys reggel és már vagy ezer éve nem írtam egy magyar mondatot. mostanában nincsen semmise. nyaralókat nézünk, én vagyok a saját külön bejáratú ingatlanügynökünk, elég vicces, hogy úgy beszélnek velem telefonban a nagymenő egómajmok, mintha saját anyám lennék.
The airborne toxic event.
ratatat.
rászoktam az angolul olvasásra. vettünk egy csomó angol nyelvű könyvet és ráálítottam apát a bolhapiacon a penguinreaders keresésére. most az 'about a boy't olvasom, nem egy remekmű, de elég sok ismeretlen szó van benne és könnyű olvasmány, úgyhogy nem fogok vele úgy járni, mint a Jack Keruac könyvvel, az 'on the road'dal, mert azt bizony abbahagytam. annyira unalmas volt, hogy nem történik benne semmi, pedig már túlvagyok az ezredik oldalon. csak utaznak és utaznak, mer utána kikapcsolódásként autóba szállnak éééééés nagy meglepi következik; utaznak még egy kicsit!
egy másik jó könyvetz is szereztem; a 'thirty second philosophyt, amit magyarul soha a büdös életben nem olvasnék el, végülis marhára nem érdekel, hogy szókratész hogy vágta át a tisztelt hallgatóságot. így vioszont, angolul kifejezetten élvezem. jó, hogy ezeket a dolgokat már el tudom mondani angolul. atzt hiszem azért szeretek angolul olvasni, mert így lassabban haladok a könyvekkel, amiket egyébként csak úgy falok. könyvmoly, igen ezt a szót szokták használni, amikor rólam beszélnek....
így, hogy vannak köztük ismeretlen szavak, az egész olvasás egy nagy kihívás a szememben. és persze tanulok is közben valamit. angoltanár akarok lenni, vagy mifene...
túl gyorsak a gondolataim és nem éri utol a fejem a kezem.
nem csak így angolozok; filmet is nézek. a hétvégén a 'The Guitar' című filmet néztem angolul, ami nagyon tetszett, és nem, nem sírtam rajta. A főszereplő jó színész. Szép volt a kiejtése, bár most be kell vallanom, hogy az egész filmben van vagy egy A/4es oldalnyi szöveg amit el is mondanak. De azt értettem. amit meg nem, azt kiszótáraztam, végülis mire való a sztaki, ha nem erre...?
meg szoktam nézni a dalok lyrics változatát, amiket hallgatok. könnyebb, ha értem, amit hallok.
U2 sunday bloody sunday.
ja, igen, rászoktam a soundcloudra és az igénytelen írásra. Úgy írok, mintha nem olvasná más, csak én. mondjuk nem érdekel, ki olvassa. igazából akárki akármit, mond, ezt akkoris magamnak írom. mert ez kell.
Ó, igen. Beszéltem apával. Ez fontos. Mert amikor ordítozik velem, én rosszul leszek. Fizikailag. A testem nem bírja a nyomást. Az idegrendszerem sem valami erős, de amikor kiborítanak, befullADOK ÉS TOTÁL SZÉTESEK. ÉS EZT UTÁLOM. U.TÁ.LOM. Most azt mondta, nem fogja ezt folytatni, de majd meglátjuk. tagnap is baromi ijesztő volt.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Non muri, sed viri sunt praesidium oppidorum.

Nem a falak, a férfiak védik a várost.  Ez is latin, mint már megszokhattátok. De nem kell aggódni, annak, amit írok, nem sok köze lesz a hímekhez, ahogy nekem sem. Mármint nem vagyok homoszexuális, hogy finoman fogalmazzak. Csak egyszerűen....hosszú. Túl egyszerű és bonyolult egyben. Szóval azért pont ezt az idézetet választottam, mert régebben, amikor átkozottul jó kedvem volt, és éppen a suliból mentem a parasztelosztóba, csupa egykedvű és/vagy mogorva alakok jöttek velem szemben. Ez engem úgy elkedvetlenített, hogy szívesen megmondtam volna egy-két pacáknak, hogy húzza már szét a lepénylesőjét, mert elsötétedik az ég attól a búval festett ábrázatától. De aztán lassacskán rájöttem, hogy én sem vagyok egy smiley-miley, és számtalan nap perc telik el úgy, hogy nem mosolygok. De azért megpróbálom! Időnként....Néha.....Egyszer-egyszer........mindenesetre elég igazságtalan vagyok másokkal szemben, végtére is mi mosolyognivaló van azon, hogy eltörött a kezed, kirúgtak a munkahelyedről,
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább

Absque pugna non est victoria

Küzdelem nélkül nincs győzelem. Aki beszélt velem az elmúlt egy hónapban, az többnyire értesült már arról, mivel küzdök jelenleg oly hevesen. Sőt most, hogy belegondolok, tulajdonképpen egyik sebesen képernyőre vetett firkálmányom aljára is bezsúfoltam röpke egy mondatban. A némettel hadakozom, mert ha győzök-és pedig én nem szoktam veszíteni, kivéve a már felsorolt esetekben- akkor a jövő évem viszonylag nyugis lesz. Megpróbálkozom megcsinálni mindent, amihez a Deutschnak csak köze van, na de persze csak közép szintű agyamhoz mérten középszinten. A nyelvvizsgából még vissza van az írásbeli, a szóbelim az megvan, tegnap tudtam meg...Nem, nem tettem ki határtalan örömömben facebookra. Igazából határtalan örömöm sem volt, mert apa mondta el egy kiadós szidás levezetése képpen, idézem: "ja, és egyébként megvan a nyelvvizsgád..." Na mindegy... Ami a további szabadidőmet illeti, igazán nem kell miattam aggódni, hogy esetleg megesz az unalom, mert még meg kéne írnom az édes-kese
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább

Működési terv

Az életem király. Van ösztöndíjam, egy zöld albérletem, amit én fizetek, és ahonnan reggelente az egész Kőszegi-hegység látszik, és a naplemente is, van egy galambszaros erkélye, de az attól még egy erkély, és egy időre az enyém, és a lakásom tiszta, legfeljebb a kukát kellene kivinnem, mert túl kicsit vásároltam, és mindig előbb telik be, mint hogy kiélvezhetném az üres kuka látványát, viszont ugye illik a búzafű-zöld falamhoz. Az ágyam puha és a takaróhuzatom olyan csíkos, amilyenje a svédeknek és a Szombathelyhez hasonlóan hideg helyen élő embereknek illik hogy legyen, tehát vékony kék és fehér. A konyhaszekrényemben egy bontatlan és egy bontott Amaretti, és jut hely más édességeknek is, sőt valószínűleg pénzem is lesz, hogy pótoljam, ha elfogyott. Van egy laptopom teleragasztva olyan matricákkal, amik csak a műanyagot fedik, az érdeklődési köreimet nem, viszont megbékéltem vele, hogy nem itt fejezzem ki önmagam. A nyáron azt hittem, hogy tönkre fog menni, de nem, én annyira szere
Megjegyzés küldése
Olvasok tovább