Ugrás a fő tartalomra

rég volt.

arctic monkeys reggel és már vagy ezer éve nem írtam egy magyar mondatot. mostanában nincsen semmise. nyaralókat nézünk, én vagyok a saját külön bejáratú ingatlanügynökünk, elég vicces, hogy úgy beszélnek velem telefonban a nagymenő egómajmok, mintha saját anyám lennék.
The airborne toxic event.
ratatat.
rászoktam az angolul olvasásra. vettünk egy csomó angol nyelvű könyvet és ráálítottam apát a bolhapiacon a penguinreaders keresésére. most az 'about a boy't olvasom, nem egy remekmű, de elég sok ismeretlen szó van benne és könnyű olvasmány, úgyhogy nem fogok vele úgy járni, mint a Jack Keruac könyvvel, az 'on the road'dal, mert azt bizony abbahagytam. annyira unalmas volt, hogy nem történik benne semmi, pedig már túlvagyok az ezredik oldalon. csak utaznak és utaznak, mer utána kikapcsolódásként autóba szállnak éééééés nagy meglepi következik; utaznak még egy kicsit!
egy másik jó könyvetz is szereztem; a 'thirty second philosophyt, amit magyarul soha a büdös életben nem olvasnék el, végülis marhára nem érdekel, hogy szókratész hogy vágta át a tisztelt hallgatóságot. így vioszont, angolul kifejezetten élvezem. jó, hogy ezeket a dolgokat már el tudom mondani angolul. atzt hiszem azért szeretek angolul olvasni, mert így lassabban haladok a könyvekkel, amiket egyébként csak úgy falok. könyvmoly, igen ezt a szót szokták használni, amikor rólam beszélnek....
így, hogy vannak köztük ismeretlen szavak, az egész olvasás egy nagy kihívás a szememben. és persze tanulok is közben valamit. angoltanár akarok lenni, vagy mifene...
túl gyorsak a gondolataim és nem éri utol a fejem a kezem.
nem csak így angolozok; filmet is nézek. a hétvégén a 'The Guitar' című filmet néztem angolul, ami nagyon tetszett, és nem, nem sírtam rajta. A főszereplő jó színész. Szép volt a kiejtése, bár most be kell vallanom, hogy az egész filmben van vagy egy A/4es oldalnyi szöveg amit el is mondanak. De azt értettem. amit meg nem, azt kiszótáraztam, végülis mire való a sztaki, ha nem erre...?
meg szoktam nézni a dalok lyrics változatát, amiket hallgatok. könnyebb, ha értem, amit hallok.
U2 sunday bloody sunday.
ja, igen, rászoktam a soundcloudra és az igénytelen írásra. Úgy írok, mintha nem olvasná más, csak én. mondjuk nem érdekel, ki olvassa. igazából akárki akármit, mond, ezt akkoris magamnak írom. mert ez kell.
Ó, igen. Beszéltem apával. Ez fontos. Mert amikor ordítozik velem, én rosszul leszek. Fizikailag. A testem nem bírja a nyomást. Az idegrendszerem sem valami erős, de amikor kiborítanak, befullADOK ÉS TOTÁL SZÉTESEK. ÉS EZT UTÁLOM. U.TÁ.LOM. Most azt mondta, nem fogja ezt folytatni, de majd meglátjuk. tagnap is baromi ijesztő volt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A háznak emberi érzései vannak.

Ahogy ülök a kádban térdtől kilógó lábakkal és nézem a nulladik órát a mosógép tetején heverő laptopról, egy másik fürdőszoba sírni kezd. Kinyúlok és leállítom a filmet, de csak másodikra megy. Olyan nagyon hallani akarom, hogy mi történik, mert ismeretlen érzéseket vélek felfedezni ebben a házban, amiről az első nyelvvizsga óta kötelezően azt kellene gondolnom, hogy idegen és egymással nem határos. Tényleg szipog valaki, aztán tölt egy pohár vizet, köhög, iszik és megszűnik az érzékelhető jelenlét. Tegnap elromlott a belépetőrendszer, a héten sokadszorra, és kilenc után csekély reménnyel ácsorogtam a bejárat előtt, mert a ház ilyenkor alszik, aztán valaki mégis meglátott a torz üveg mögül. Kérdezte, hogy miért nem engedtem be magam, én meg a valóság számára elemezhető részével magyaráztam a kulcstalanságot, szóval hogy elvesztette a család, pedig nyilván nem, kérdezte, hogy miért nem kérem el a szomszédaimtól, ide is egy alternatív-valóságosat válaszoltam, éspedig azt, hogy mindkettő...

Absque pugna non est victoria

Küzdelem nélkül nincs győzelem. Aki beszélt velem az elmúlt egy hónapban, az többnyire értesült már arról, mivel küzdök jelenleg oly hevesen. Sőt most, hogy belegondolok, tulajdonképpen egyik sebesen képernyőre vetett firkálmányom aljára is bezsúfoltam röpke egy mondatban. A némettel hadakozom, mert ha győzök-és pedig én nem szoktam veszíteni, kivéve a már felsorolt esetekben- akkor a jövő évem viszonylag nyugis lesz. Megpróbálkozom megcsinálni mindent, amihez a Deutschnak csak köze van, na de persze csak közép szintű agyamhoz mérten középszinten. A nyelvvizsgából még vissza van az írásbeli, a szóbelim az megvan, tegnap tudtam meg...Nem, nem tettem ki határtalan örömömben facebookra. Igazából határtalan örömöm sem volt, mert apa mondta el egy kiadós szidás levezetése képpen, idézem: "ja, és egyébként megvan a nyelvvizsgád..." Na mindegy... Ami a további szabadidőmet illeti, igazán nem kell miattam aggódni, hogy esetleg megesz az unalom, mert még meg kéne írnom az édes-kese...

fogd meg ezt, amíg visszajövök

az erekció hatása a koncentrációra coming of age-stencil: aréna-előadó, a nézők hallgatók. CIRKUSZ calciduran F: tizenhét éve és négy hónapja voltam utoljára felhőtlenül boldog. prof: mit csinált tizenhét éve? calciduran F: öt éves voltam prof: öt évesen valóban felhőtlenek vagyunk calciduran F: vegye le a blúzát prof: mi az első emléke? calciduran F: elég jók a mellei. meg sem látszik prof: tehát a szoptatásra emlékszik? calciduran F: és ez tetszik? nem, anyám mellei laposak és nálunk klotyópapírral voltak betömve a kulcslyukak. prof: szereti az anyját? calciduran F: szeretem az anyámat? gondolom igen. maga szereti az anyját? prof: mindenki szereti az anyját calciduran F: miért? prof: endorfin calciduran F: a férfiakat szereti? prof: kérem, a hátsó sorból valaki lekapcsolná a reflektort? calciduran F: tehát a nőket szereti. nem baj, voltam már leszbikussal. prof: a férfiakat szeretem calciduran F: üssön meg prof: hol calciduran F: akár...