Minden kezdet nehéz. És a vég?

http://www.dodosmusic.net/ -ezt feltétlenül nyomd be és kezdj bele abba a 2 számból álló playlistnek, ami jobb oldalt található:) Vidám dolgokat kell írnom, hogy az óriásplakátra kívánkozó csöppnyi barátomnak felfelé húzódjon a szája szeglete. Lássuk csak, gondolkodom. Szóval akkor most mesét mondok. Volt egyszer egy hercegnő. Nem, nem hercegnő, inkább különc manó. Szóval volt egyszer egy különc manó, aki nagyon egyedül érezte magát. Eleinte nem voltak barátai, akik voltak, azok sem igazi barátok, csak valami barátféleségek voltak. Szeretett volna egy legjobb barátnőt. Iskolát váltott és lett egy legjobb barátnője, akiről aztán kiderült, hogy nem az a tipikus legjobb barátnő-típus. Inkább hagyta az egészet, rájött, hogy marhaság olyasmit keresni, ami vagy van, vagy nincs. Aztán körülnézett, rájött, hogy mégsem, mert olyanja mindenkinek van. Akkor megint rá kellett jönnie, hogy nem nyitja ki eléggé a szemét. Hiszen ott a húga, aki kicsit lökött és magasabb ugyan nála, de azért az e

A mai bejegyzésem már nagyon régóta várat magára, most viszont, hogy nekiálltam megírni....rájöttem, hogy fázok. Úgyhogy megyek, és felveszek egy pulcsit, mert nem akarom zsepin keresztül nézni a billentyűzetet. Na, ez is megvolt. Most, hogy már melegben ülök, bátran nekifeküdhetek a szavak tengerének. Az elmúlt hetek nem voltak sem nehezek, sem unalmasak, az egyetlen problémám múlt héten akadt. Elkezdett fájni a lábfejem. Először csak egy pirinyót, nem is vettem észre. Aztán jobban és végül annyira, hogy abba sem hagyta, alig tudtam rálépni a jobb lábamra. Ilyenkor az ember arra gondol, hogy biztos csak egy kis Fastumra vagy Voltarenre éhezik az a buta láb, de hiába adtam neki, az csak fügét mutatott, zabálta a krémet ás fájt tovább.... megkérdeztem a tesitanáromat, aki természetgyógyászattal is foglalkozik, és ő mondott nekem egy csomó okos dolgot. Még sírtam is. Pedig amúgy nem szeretek emberek előtt sírni. Azt mondta, ez nem fizikai eredetű. Ez mind amiatt van, hogy nem